Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1330

L330. szám. 217 5. §. A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. g-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak, e §. A Csáktornya—zágrábi (zagoriai) vasút Zabok- Krapinske- Toplice állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések ós átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata ós a Csáktornya—zágrábi helyi érdekű vasút Zabok—Krapinske—Toplice állomása és a vasút 260/261. szelvényei közti vonalrésznek együttes (péage) használata iránt engedélyesek a magyar királyi ál I am vas irta, k igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések ós átalakítások költségeit engedélyesek az új építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vag}^ együttes (póagejog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi in mistertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek ; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péagejog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magvar királyi «minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tóivyleges tőke 1,391.000 K, azaz: egymillióháromszázkilencvenegyezer koronában állapít tátik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 93.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pónzügyministerrel egyetórtőleg állapítja még. Ugyancsak a tényleges tőkéből 10.000 korona kihasítandó és készpénzben, mint tartalék külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 5.000 korona — az engedélyezési tárgyaictidi iromány. XXIII. 1910 1915. 28