Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1328

1328. szám. 205 iiushoz kötni, amint azt az 1904: XXXIX. t.-o. tette, a mai pénzügyi viszo­nyok között nem lehet, hanem azt a módozatot kellett választani, amellyel a Temesbégavölgyi vízszabályozó társulat részérc az I 902 : XXII t.-o. alap­jáu nyújtott állami előlegek visszafizetése céljából felveendő kölcsön ügye is 1913: IX. t.-cikkel rendeztetett, nevezetesen, hogy a társulat tartozik meg­felelő összegű kölcsönt a pénzügy minister ez irányú felszólításának vételétől számított egy éven belül fölvenni, amit lia megtenni elmulasztana, a szük­séges kölcsönt a pénzügyminister veszi fel a társulat terhére. A 3. §. a társulat részére folyósítandó adóvisszatérítésekről szól. A jelen törvényjavaslat 1 §-ával fentartatván a társulatnak az 1904: XXXIX t.-c. 6. §-ában megállapított az a kötelezettsége, hogy a részére, az idézett törvény 5. §-a alapján folyósított állami előlegek ós a korábbi időkből fennálló tartozása után 1910. évi január hó 1-től kezdődőleg 4°/o-os kamatot tartozik fizetni: ezzel szemben, a fentebb már kifejtett okokból, gon­doskodni kellett arról, hogy viszont az adó visszatérítésre vonatkozó igény is 1910. évi január hó 1-től kezdődőleg biztosítassók a társulat részére. A társulat munkálatai a fentebb részletesen ismertetett nehézségek miatt az 1904: XXXIX. t.-c. megalkotásakor számításba vett 1909. óv után nyel­hetvén csak befejezést, a társulat által létesített munkálatok költségeinek liquidálása 1910. év helyett csak a folyó 1916. évben lesz megejthető és pedig a végleges rendezés ('üdékében az 1897. óv végéig megejtett liquida­ció óta a liquidació napjáig befektetett és államilag felülvizsgált összes, liquid?ció tárgyát eddig nem képezett, munkálatok költségeire nézve. Természetes azonban, hogy az ekként liquidalan<ló összes alapbefektetési költségek után a társulat nem részesülhet 1910. évi január 1-től kezdődőleg adóvisszatérítésben, hanem a megállapítandó alapbefektetési költségeknek csakis ama része után, mely az 1909. évi december 31-ig végzett és államilag jelül vizsgált munkálatokra esik. ( íüjidoskodni kellett tehát arról, hogy a megejtendő liquidatió alkalmával az alapbefektetési költségeknek ez a része külön is megállapíttassék Az ekként az 1909. év végéig külön megállapítandó alapbefektetési i költségek után az 1910. évi január hó 1-től 1915. évi december 31-ig terjedő 6 évre járó adó visszatérítés a jelen törvény 1. §-a értelmében a társulatnak a kincstárral szemben 1916. évi január hó 1-én fennálló és az 1910. évi január hó 1-től kezdve járó 4°/o-os kamatok figyelembevételével 5,937.975 K 48 ft kitevő tartozása részben való törlesztésére fordítandó, illetőleg számo­landó el. Ugyanezen tartozás részben való törlesztésére lesz az idézett §. értelmé ben elszámolandó az az adóvisszatérítési összeg is, mely az 1909 : V. t.-c. rendelkezéseinek végrehajtása folytán az 1897. óv végóig megejtett liquidatió óta befektetett újabb alapbefektetési költségekre nézve a fentiek szerint meg­ejtendő liquidatió alapján folyósítandó adóvisszatéritósen kívül a társulatot az 1913., 1914. és 1915. évekre megilleti. Az 1897. évi liquidatió alkalmával megállapított 8,913.094 frt 39 kr alapbefektetési költségből és az 1902. évi liquidatió alkalmával megállapított 108.224 frt. 97 kr. szoros értelemben vett évi fentartási (regie) költségből ugyanis mindeddig csak annyi lett a társulat javára adóvisszatérítés alapjául érvényesítve, amennyi e költségekből a társulat kötelékébe tartozó összes területből az adóalapul szolgáló földadósorozati munkálatokban már mente­sített, tehát megjavult állapota szerint felvett területekre arányszámítás sze­rint esett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom