Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1328
1328. szám. 208 A haszonaránynak megfelelő osztályozást természetesen csak a végzendő volt munkálatok eredményeinek és hatásainak mérlegelésével volt lehetséges foganatosítani és így a késedelem, amely a munkálatok végrehajtásában bekövetkezett — hátráltatta az új osztálvozás kidolgozásainak megkezdését is. E tekintetben különben további késedelem abból a körülményből is származott, hogy az 1909 : V. t.-c. rendelkezései értelmében új földadósorozati munkálat készülvén, az osztályozási műveletbe -— hogy az a mai viszonyoknak megfeleljen — már az új kataszteri tisztajövedelmi adatokat kellett beilleszteni; ezeknek az adatoknak azonban a társulat csak 1913. évben juthatott teljességükben birtokába. Ennek megtörténte után a társulat által — az 1885 : XXIII. t.-c. 107. §-ának rendelkezéséhez képest — kiküldött osztályozó bizottság az osztályozási műveletet elkészítette és azt a társulat választmánya 1914. évben közszemlére ki is tette. A felszólamlások nagy számával megtámadott ezt a műveletet azonban a felszólamlások elintézésére az idézett törvénycikk 107. §-ának második bekezdése, illetőleg az ott idézett 105. §-nak harmadik bekezdése értelmében kiküldött bizottság megsemmisítvén, most van folyamat* ban az új osztályozásnak újabb osztályozó bizottság által való ki dolgoz; Isa, aminek megtörténtével meginduló új eljárás során fog az osztályozás és kivetési kulcs végleges megállapítást nyerhetni. Annak folytán, hogy az 1904 : XXXIX. t.-cikkben megállapított 1910. évi január 1-jei határidő sem a munkálatok végrehajtása, sem pedig az új osztályozás és kivetési kulcs életbeléptetése tekintetében — a vázolt körülmények kényszerítő hatása alatt — nem volt betartható, teljesen megváltozott az a kép, amelyet a törvényhozás, a törvény megalkotásakor, a társulat pénzügyi viszonyainak rendezése iránt tett intézkedéseknél maga előtt látott. Az akkor számításba vett és a ma tényleg fennálló helyzet között mutatkozó nagy különbség mellett a pénzügyi rendezést oly m ódon keresztülvinni, amint azt az 1904 : XXXIX. t.-c. célozta, nem lehetséges és így* e törvénycikk megfelelő módosításával e részben új rendelkezéseknek kell tétetniök. Egy, elsősorban is - - új rendelkezésnek kell történnie a társulat által, a törvény 6. §-a érteiméhen, arra a célra (elveendő törlesztóses kölcsön iránt, hogy a társulat a munkálatok költségeinek fedezésére a törvény 5. §-a értelmében igénybevett állami előlegek összegét visszafizesse és az államkincstárral szemben a korábbi időkből fennálló tartozásait kiegyenlítse. Az idézett törvénycikk G. $-ának rendelkezése szerint ugyanis a jelzett állami eőlegek és tartozások megfelelő kölcsön felvétele útján — 1910. évi január l-ig lettek volna visszatérítendők, holott pedig ez a, határidő a munkálatok befejezésének valamint az új osztályozás és kivetési kulcs elkészítésének és életbeléptetésének eltolódása miatt annál kevésbé volt betartható, mert a törvénynek — az indokolásból világosan kitetszően — az volt az intenciója, hogy a munkák kivitelének tartama alatt, illetőleg mindaddig, míg az új osztályozással a terheknek haszonarányos megoszlása nem áll elő, a társulat e kölcsön annuitása terhétől mentésittessék, amit az állami előlegek és egyéb tartozások után 1910. január l-ig engedélyezett kamatmentesség volt hivatott biztosítani. Másodsorban új rendelkezésre van szükség a társulat részére megállapítandó adóvisszatérítés iránt is. A törvény intenciója ugyanis az volt, hogy a társulat a törvény alapján végzett munkálatok költségei után adó visszatérítést nyerjen, holott pedig, ha — amint azt a törvény 7. §-a rendeli — a társulat csak az 1909. évi december 31-ig befektetett és államilag felül 26*
