Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1326

188 L326. szám. 2'ik melléklet az 1326, számú, irományhoz. Indokolás a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójá­ról szóló 1909. évi Vili. t.-c. életbeléptetésére vonatkozó törvény­javaslathoz. Az 1909. évi egyenes adóreform a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatoknak nyereségét kétféle adóval terhelte meg. Nevezetesen: 1. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak azt a nyereségét, mely lényegében megfelel a magánszemélyek ama bevételeinek, amelyek a kereseti adó ós a tőkekamat- és járadókadó tárgyát képezik, kereseti adó churn az 1909. évi VIII. törvénycikkben akképen vette adó alá, hogy úgy a tőke­kamat- ós járadókadó alá tartozó, mint az ez alól az adó alól mentes érték­papírok kamatjövedelmeinek a mérlegszerű nyereségből leendő levonását továbbra is fenntartotta; 2. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak összes nyereséget, bele­értve az adóköteles és adómentes értékpapíroknak kamatjövedelmét is, jöve­delemadóval terhelte meg. Ez a megkülönböztetés, illetve kétféle alapon való megadóztatás, ha talán indokoltnak is látszhatott 1909-ben, amikor a törvényalkotás célja nem az állami bevételek fokozása, hanen? az addig kizárólag hozadéki adó­kon nyugvó egyenesadórendszernek a személyes jövedelemadó beiktatásával való reformja volt, sèmmiképen sem volna indokolható ma, amikor arról van szó, hogy hozadékadórendszerünk változatlan fenntartása mellett az államkincstár bevételeinek lényeges emelkedésére törekedjünk. Ha ez a ter­mészetes személyeket s a velük egy tekintet alá eső jogi személyeket, ille­tőleg elsősorban legcélszerűbben a jövedelem- és vagyonadónak az eddigi hozadékadók változatlan fenntartása mellett való behozatala által látszik elérhetőnek, úgy viszont a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek nyereségében rejlő kétségtelenül igen jelentékeny adóforrás nagyobb­mérvű kiaknázására az a mód kinálkozik a legalkalmasabbnak, ha megszün­tetjük azt a kedvezményt, hogy a vállalat birtokában levő akár tőkekamat­és járadékadó alá eső, akár ez alól az adó alól mentes értékpapírokból eredő bevétel, ideértve, a részletes indokolás során előadandó kivételtől eltekintve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom