Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1324

166 1324. szám. 2-ik melléklet a% 1324. számú irományhoz. Indokolás a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz. Amint ezt a jövedelemadó részleges életbeléptetéséről szóló törvényIá vaslat indokolásában jelezni szerencsém van, az 1909. évi X. t.-c. szerint beszedendő jövedelemadónak, a 10.000 K-án felüli jövedelmekre való életbeléptetésével kapcsolatban az 50.000 K-t meghaladó vagyonokra nézve egy kiegészítő vagyonadó behozatalát bátorkodom javaslatba hozni. Kétségtelen ugyanis, hogy a jövedelemadóban, úgy amint azt az 1909. évi X. t.-c. törvénykönyvünkbe iktatta, a különböző jövedelemforrásokból eredő jövedelmeknek egyazon főösszege ugyanazon adótétel alá esik mindenkinél, tekintet nélkül arra, hogy ez az adóalap az adókötelesnek vagyonából vagy személyes munkásságából származik-e. Ezzel szemben a pénzügyi tudomány ban már rég elfogadott igazság az, bogy a jövedelemadónak ez az alapelve megfelelő kiigazításra szórni, úgy hogy a megadóztatás helyes arányba bp zassék az adózó szolgáltatási képességével, amelynek kellő mérlegelése a fundált és nem fundált jövedelmeknek egymástól megkülönböztetett, differenciális adóztatását követeli meg. Nem szorul bizonyításra, hogy a személyes munkásságból származó nem fundált jövedelem, melynek tartama és nagysága egyedül az egyén tehetségétől és munkabírásától függ, jóval kevésbé biztos alapokon nyugszik, mint a vagyonból eredő jövedelem és ennélfogva kétségtlen, hogy annak az adókötelesnek, akinek a jövedelme egészben vagy részben vagyonból ered, szolga Itatási képessége nagyobb, mint annak, aki kizárólag személyes keresetére van utalva. A vagyonból eredő jövedelem egyébként is könnyebb megélhetési alapot nyujt. mint a személyes keresetből eredő jövedelem ós így az előbbit az adóztató államhatalom erősebb mórtékben is veheti igénybe, mint az utóbbit. Nem zárkózhatom ugyan el annak felismerése elől, hogy a fundált jövedelmek hazánkban hozadékadórend szerünk által legalább részben már némijobban vannak igénybe véve, mint a személyes keresetből származó jövedelmek; de eltekintve attól, hogy a régen érvényben álló hozadókadó terhe az adóáthárítás folytán tnlajdonképen egészen eltolódik, — úgy hogy a bben érvényben álló magasabb bozadékadók által sem éretik el afundált