Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1324

1324. szám. L59 menteseknek nyilvánított vállalati jövodelmek, e jövedelmek, valamint az azok után egyébként járó jövedelemadó, a fentiek szerinti levonás megejt­hetése végett, az adókivetés során megállapítandók. Olyanoknál, akik jövedelemadó fizetésére nem kötelesek, a vagyonúd«) csak à fenti tótelek fele összegében állapítandó meg. Amennyiben az adókötelesnek tőle független körülmények folytán, vagyoni viszonyaihoz képest aránytalanul uagy a jövedelmet nem hozó vagy a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyona, a vagyonadó kivetésé­nél a jövedelmet nem hozó vagyon részben vagy egészben figyelmen kívül hagyható, illetve a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyonra való tekin­tettel az adó megfelelően kisebb .összegben állapítható meg. 19. §. A már jogerősen megállapított adó utólagosan is mogfelclőleg helyes­bíthető, ha a fél hitelt érdemlőleg igazolja, hogy a jogerős adóalap vagy annak jövedelme rendkívüli okokból legalább 30°/o-kal csökkent. Az ilyen helyesbítésre irányuló kérelmek legkésőbb a megtörtént adó­kivetésre következő év január hó végéig az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) nyújtandók be. A kórvény felett elsőfokon az adó kivetésére illetékes adófelszólamlási bizottság határoz, amelynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. Méltánylást érdemlő esetekben a pénzügyminister ezt a határidőt meg­hosszabbíthatja, illetve az azután beadott kérvényeket a tárgyalás alapjául elfogadhatja. IV. FEJEZET. Az adókivetés előkészítése. 20. §. A vagyonadó az adókötelesek vallomásai, az adókötelesek összeírására rendelt összeíró Bizottságok összeirási adatai és a pénzügyigazgatóság (adó­felügyelő) rendelkezésére álló egyéb adatok segélyével állapítandó meg. 2Í.§. Vallomást kivétel nélkül minden adóköteles tartozik adni. A vallomásban adóköteles a saját s a közös háztartásához tartozóknak (4. §,) adóköteles vagyonát és annak értékét együttesen, de a 7. §-ban tel­Börolt vagyonalkatrészek szerint elkülönítve — a pénzügyminister által ki­adandó rendeletben megállapítandó részletezéssel — tartozik bevallani. Ha a fél vallomásában, a pénzügyminister által kiadandó rendeletben megállapított részletezéssel, a vagyon állagát és az egyes vagyonrészek érté­két is bevallja, habár vallomásában az értéket esetleg a jelen törvény ren­delkezései szeiint megállapítható értőknél kisebb összegben mutatja ki, ez a jelen törvény 32. §-a értelmében való eljárásnak alapul nem szolgálhat. A tőketartozásokat a hitelezőnek és lakóhelyének megnevezésével egyen­kint kell bevallani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom