Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1324
1324. szám. 163 van; — továbbá a mezőgazdasági és erdei termelésnek és az ezekkel összefüggő mellékiparágaknak, valamint a bánya- és kohóüzemekhez tartozó iparágaknak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzemi tőkéje; 2. az ipari, kereskedelmi vagy bármi más haszonhajtó foglalkozásnak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzleti (üzemi) tőkéje; 3. a 8. §-ban meghatározott tőkevagyon ; 4. minden más, az előző 3. pont alá nem tartozó ingó vagyon, kivéve : a) a bútorokat, ruházatot, fehérneműt, műtárgyakat, könyveket és házi eszközöket; b) azokat az ingó tárgyakat, melyek a jelen szakasz 1—2. pontja széni it mint üzemi (üzleti) tőkék alkatrészei már adóköteles vagyonnak tekintendők. A jelen szakasz 1., 2. és 4. pontjában felsorolt ingó és ingatlan vagyon Csakis akkor adóköteles, ha az a magyar szent korona országainak területén fel vszik ; ellenben, ha a hivatkozott pontokban felsorolt vagyon a magyar szent korona országainak területén kívül fekszik, ez a vagyon az 1. §-ban megnevezett adóalanyok egyikénél sem minősíthető adóköteles vagyoniak és az adó megállapításánál teljesen figyelmen kívül hagyandó. A 7. §. 3. pontjában említett tőkevagyon alatt értendők: 1. mindennemű akár a belföldön, akár a külföldön fennálló ós kamatozó y agy nem kamatozó tőkekövetelések, tekintet nélkül arra, hogy azokról okirat állíttatott-e ki, vagy sem ; 2. a belföldön vagy a külföldön elhelyezett takarókbetétek, ideértve a postatakarékpénztári betéteket is ; 3. az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott és a fennálló törvények szerint akár adóköteles, akár adómentes kölcsönkötvónyek (elsőbbségi kötvények) ós záloglevelek tőkeértéke; továbbá a belföldi részvények (üzletrészek) és más (, rtékpapirok tőkeértéke; 4. bárminő külföldi részvénynek vágj értékpapírnak tőkeértéke; 5. a magyar szent korona országainak területén fekvő következő vagyon ( Va gyonjog), u. in.: a kir. kisebb haszonvételi jogok és egyéb a föld-és házadó alá nem tartozó szolgáltatások tőkeértéke; a bányamívckshcz szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint áltálban a szolgalmi jogokért járó haszonvételek tőkeértéke; az örökbér tőkeértéke ; az 1896. évi XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellérbirtokók és az ezekhez t|;| sonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányok tőkeértéke, illetőleg megváltás (örökváltság) esetében a váltságtőke; végül a szegély, vaoy reáljogti gyógyszertárak tőkeértéke; <>. a belföldi vagy külföldi pénznemekben, bankjegyekben, arany- vagy ^Ustrudakban, pénztári utalványokban fekvő készpénz, ide nem- értve az adókötelesnek a folyó bevételéhez (1909. évi X. t.-c. 9. §-a) tartozó pénzkészlet, mely jövedelmének lévén alkatrésze, a jelen törvény szempontjából Va gyónnak nem tekinthető. , A jelen szakaszban említett tőkevagyon számbavétele a fél kérelmére et «arad, ha az adóköteles beigazolja, hogy az peressé vált. I-'öruidi iromány. XXIII. m«> 1915. 20
