Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1322
L822. szám. 147 teherbírási képességét veszi tekintetbe, föltétlenül igazságosabb a hozadéki adóknál s fejlődési képessége is sokkal nagyobb. Most tehát az eddig csak ideiglenesen és részlegesen alkalmazott jövedelmi adót bizonyos korlátozással állandósítani kell. Arról persze ma szó sem lehet, hogy a jövedelmi adó végleges behozatalával szemben a hozadéki adók rendszerének bármely részletét, például a jövedelmi pótadót megszüntessük. A jövedelmi adót azonban most, ha állandó érvénnyel is, de csak részlegesen a 10.000 K-át meghaladó jövedelmekre véli a kormány behozandónak. Ennek kettős indoka van. Annak a maga teljességében való alkalmazása a megélhetési viszonyokkal leginkább küzdő kisebb jövedelműeket ma nagyon súlyosan érintené ; továbbá ezen adótörvény kellő végrehajtására is csak úgy lehet kilátás, ha az egyelőre csupán a már bizonyos jobblétnek örvendő osztályokra rovatik ki. A szőnyegen levő törvényjavaslat a jövedelemadó eddigi ideiglenes és i'ószleges alkalmazásához képest a következő lényegesebb módosításokat tartalmazza : Az adótörvény hatálya, mint említve volt, az eddigi 20.000 helyett általában csak a 10.000 koronánál nagyobb jövedelmekre terjedne ki ós újabban minden kétséget kizáró módon állapíttatik meg az, hogy mi tekintendő adóköteles tiszta jövedelemnek. A törvényjavaslat több szakasza az idevágó novelláris törvények több rendelkezését ismétli ós összevonja, melyek, valamint nem igényeltek tüzetes indokolást, úgy e jelentésben sem . méltánylandók külön. Felemlítendő azonban, hogy a törvényjavaslat 6. §-a az erdők hozadékából keletkezett jövedelmeket az üzem természetének megfelelően szabatosabban állapítja meg, mint ahogy az eddig tört ónt. Mivel az adóztatás a 10.000 K-t meghaladó jövedelmeknél kezdődik, azért az 1914. évi XL VI. t.-c. 7. §-ában foglalt 730 K nás adótétel helyébe a 290 K-s tétetik. Könnyítések javasoltatnak a törvényjavaslatban a vallomási határidők megállapítása, a hadbavonultak adójának móltányos kiszabása, illetve elengedése tekintetében. Kimondatott továbbá, hogy a közszolgálatban levők fizetése, bére és nyugellátása, összegre való tekintet nélkül, a magánszolgálatban levőké pedig, a képviselőházban elfogadott módosítás szerint 20.000 K-ig adómentes még akkor is, ha más részletekkel együtt jövedelmük azt meghaladja, tehát a többlet .adókötelesnek veendő. Ezf a z okolja meg, hogy a fix fizetést húzók a mai drágaság mellett legfőbbet szenvednek és mert a IV. osztályú súlyos kereseti adót ezentúl 18 fizetni tartoznak. Ereszben is több új szabatosítás vitetett keresztül és eddig fennállott kételyek oszlat tatnak el. A jövedelemadó eredményének Mostan évenként hadsególyezésekre fordított része, azaz 25 millió korona, ezentúl is erre a célra lesz fordítandó. Lényeges módosítás az, hogy a jövedelemadó a kevósbbé fontos II. osztályú keresetadóén kívül a hadmentességi díj kivetésénél szintén az adóalaphoz számítandó, ami ennek a gyökeres reformra szoruló adónemnek legalább nagyon feltűnő aránytalanságain van hivatva némileg segíteni. Újból kimondatik, °gy a jövedelemadó után pótlékok nem vethetők ki s az arra Vonatkozó állomások adatai más adózási célokra nem használhatók fel. Végül kimondatik, hogy az a legtöbb adótfizetőknek a virilizmus megállapításához szüksé ges névjegyzékeiben egyenes adóként számításba nem vehető. A törvényjavaslat még sok más fontos, de nem elvi jelentőségű, az eddigieknél azonban tapasztalás szerint célszerűbb rendelkezést tartalmaz, 19*
