Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1314

124 1314. szám. találtam e szakaszban annak a kimondását is, hogy mi értendő a Fél összjövedelme alatt. Kétségtelen, hogy helyes értelmezés mellett összjövedelem alatt az adókötelesnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó s akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. E mellett bizonyítanak az 1909. évi X. t.-c. rendelkezései is, amennyiben ezek szerint az adóztatás alá nem kerülő jövedelmeket is be kell vallani ép azért, hogy az összjövedelem szempontjából az adókivetés fenforgásának jogossága elbírálható legyen. A 2. §-hoz. E szakasz az 1914. évi XLVI. t.-c. 2. §-ában és az 1915. évi XXI. t.-c. 7. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezéseknek egybevonását tartalmazza ós további megokolást nem igényel A 3. §-hoz. E szakaszba az 1914. évi XLVI. t.-e. 3. §-ában foglalt rendelkezések vétettek át. A 4. §-hoz. E szakasz első és második bekezdése az 1914. évi XLVI. t-c. 4. §-ában és az 1915. évi XXI. t.-c. 7. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezéseknek egybevonását foglalja magában ós így bővebb megokolást nem igényel. Az utolsó bekezdésben foglalt rendelkezéseket az eddigi tapasztalatok nyomán a kincstár érdekének megóvása szempontjából tartom szükségeseknek azért, hogy eleje vétessék annak, hogy olyanok, akik vallomást nem adnak, s az adófelszólamlási bizottság előtt sem tárják tel helyzetüket, az adó fizetése alól szabaduljanak az által, hogy a jogorvoslati eljárás során, olyan adóssági terheket igazolnak, amely vagy mentesíti őket az adó fizetése alól, vagy adójukat lényegesen csökkenti. Az 5. §-hoz. Arra nézve, hogy az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelem alatt mi értendő, különösen az 1909. évi X. t.-c. 23. §-ának alkalmazása tekintetében merültek fel eltérő felfogások, amennyiben a föld- vagy házbirtokból eredő jövedelem kiszámításánál nemcsak a regie-költségek vonattak le, hanem olyan kiadások is, amelyek csupán az adózó személyéhez tapadnak s így annak személyes kiadásait alkotják, ami által jelentékeny aránytalanságok állottak be az adóztatás terén. A jelen szakaszban foglalt rendelkezések a vitás kérdést az egyes jövedelemforrások gazdasági ós jogi természetéből folyó alapon ós a jövedelemadóra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezésekkel teljesen összhangban oldják meg. Ezzel lehetővé válik a jövedelemadó-statisztika helyesebb összeállítása is, mert ki lesz kerülhető a tehertételeknek a regie-költségekkel való összekeverése.