Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1314

118 1314. szám. n. §. Az 1909. évi X. t.-c. 26—61. §-aínak végrehajtásánál a következők szolgáljanak még zsinórmértékül: 1. Vallomást adni csak azok kötelesek, akiknek összjövedelme az adókivetést megelőző évben a 10.000 K-t meghaladta. 2. Az adókötelesek összeírását községekben ós rendezett tanácsú városokban — az 1909. évi XI. t. c. 2. §-ában foglaltak szerint — a községi elöljáróság, illetőleg városi adóhivatal köteles ellátni. Mulasztás esetén az 1909. évi XI. t.-c. 102—104. §-aiban előírt megtorló eljárás alkalmazandó. 3. Az adókötelesek összeírását, az összeírás módozatát és terjedelmét, illetőleg az adóösszeírási munkálatok ellátására vonatkozó eljárást a pénzügyminister rendeleti úton szabályozza. 4. Az adókivető bizottságok alakítása elmarad s az adó elsőfokú megállapítása tekintetében az 1909. évi X. t.-c. 55, §-a szerint alakítandó adófelszólamlási bizottság határoz, amelyre az 1909. évi X. t.-c. 44. §-ának rendelkezései is kiterjesztetnek. Az adóíelszólamlási bizottságba a törvényhatóság az 1909. évi X. t.-c. 55. §-ának negyedik bekezdésében említett három rendes és három póttag helyett négy rendes és négy póttagot választ. Az elnököt, az 1909. évi X. t.-c. 42. §-ában foglalt rendelkezésektől eltórőleg, mindenkor megilleti a szavazat joga, s ha az elnök szavazatával a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az a vélemény válik a bizottság határozatává, amelyhez az elnök szavazatával járult. Az adófelszólamlási bizottságnak tagja lehet az is, aki nem tartozik a jövedelemadó fizetésére kötelezettek közé. Felhatalmaztatik a pónzügyminister, hogy az egyes vármegyei és városi törvényhatóságok területére nézve, a mutatkozó szükséghez képest, több adófelszólamlási bizottságot is alakíthasson ós azoknak kerületét és székhelyét meghatározhassa. 5. Az adófelszólamlási bizottság határozata ellen minden egyes esetben a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasz joga illeti meg úgy a kincstári képviselőt, mint a felet. A félnek panaszirata bóiyegköteles. 6. Az 1909. évi X. t-c. 37—61. §-aiban foglalt rendelkezések egyedül ós kizárólag a jövedelemadóra vonatkoznak. 7. Az 1909. évi X. t.-c. 36. §-ának első bekezdésében említett l°/o-os pótlók helyébe 5°/o-os, az ugyanott említett 4°/o-os pótlék helyébe pedig 10°/o-os pótlék lép. 8. Az 1909. évi X. t.-c. 49. §-a nem lép életbe és a szolgálati járandóságoknak elkülönített megállapítása és kezelése elmarad. Az 1912. évi LILI. t.-c. 22. §-ának 3., 4. ós 5. pontjában foglalt rendelkezések s ezekkel kapcsolatosan az 1909. évi X. t.-c. 64. §-ának 1. pontjában foglalt az a rendelkezés: »vagy szolgálati illetményeknek, nyugellátásnak megszűnése:, illetőleg a létminimumon alul való csökkenése« — nem lépnek életbe. Az előző bekezdésben foglaltaknak megíelelőleg lép életbe az 1909. évi X. t.-c. 63. §-a is.