Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1314

I 16 19 I 1. szám. »z adóköteles a nyers bevételekről ós az azokból levonható tételekről előirt vallomást ad. A kegyúri terhek az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 7. pontja szerint levonható tehernek veendők. Az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 7. ós 8. pontja alapján levonásnak a jogorvoslati eljárás során nincs helye akkor, ha a fél az illető terheket már a kivetési eljárás során (vallomás, adófelszólamlási bizottsági tárgyalás) be nem jelentette. 6. §. Az egyes .jövedelemforrásokból eredő jövedelem alatt az 19C9. évi X. t.-c. 12. §-ának 1 — 6. pontjában említett kiadások (rógieköltségek) megfelelő levonása után mutatkozó jövedelem értendő. Az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 7. és 8. pontjában és a jelen törvény 4. §-ában említett terhek az egyes jövedelemforrásokból származó és a jelen szakasz első bekezdésében megállapított módon kiszámított jövedelmeknek együttes összegéből vonandók le. 6. §. Az 1909. évi X. t.-c. 16. §-a a következőkkel egészíttetik ki: Az erdő faállományának eladása esetén a vételárnak teljes összege tekintendő nyers bevételnek azokban az esetekben is, amidőn az egész erdő faállománya adatik el, vagy pedig nem évenként, hanem a fordatartam több évére egyszerre történik a vágás. Azokra az erdőkre nézve, amelyek rendes üzemterv szerint, kezeltetnek (1879 : XXXI. t.-c. 17. §.) s amelyekben a vágás nem évenként, hanem több évről összevonva történik, megengedtetik, hogy amennyiben a vételár, azoknak az éveknek számával osztva, amelyek vágása egyesíttetik, egy-egy évre, a fél egyéb számbavehető jövedelmével egyesítve, kisebb adótétel alá esnék, mintha a vételár teljes összege adatnék a fél egyéb számbavehető jövedelméhez, ez a kisebb adótétel, illetőleg az abból két tizedesig kifejlesztett százalékos adókulcs alkalmaztassék a vételár teljes összegének a fél azon évi egyéb jövedelmeivel összevont egész adóköteles jövedelmére. 7- §. Az 1909» évi X. t.-c. 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az ipar, kereskedelem és egyéb az 1875. évi XXIX. t.-c. értelmében a keresetadó III. osztályába tartozó haszonhajtó foglalkozásoknak, valamint a bányám ívelésnek ós a hozzátartozó iparágaknak jövedelmét egyedül és kizárólag a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján kell megállapítani. Az 1909. évi X. t.-c. 16. §-ában tárgyalt földbérletektől eltekintve, az összes többi haszonbérleteknél a bérlő tiszta jövedelme épúgy számítandó, mintha a bérlő tulajdonos volna. A nyereséghez órtelemszerűleg hozzáadandó, illetőleg abból levonandó tóteleket a fentebb idézett 16. §. negyedik bekezdése sorolja fel.