Főrendiházi irományok, 1910. XXII. kötet • 1156-1277. sz.
Irományszámok - 1910-1193
ÍÍ6 1193. szám. és kezelőnőknek. A m. kir. posta-, távirda- és távbeszélőnél alkalmazott kezelőnőknek. Az állami hivatalokban, intézeteknél és vállalatoknál, továbbá a vármegyéknél és a vármegyei köz kórházaknál, valamint az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazott díjnokoknak. c) A rendszeres illetmények élvezetében álló állami és vármegyei altiszteknek és hivatalszolgáknak, ideértve az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazott altiszteket ós szolgákat is. A m. kir. államvasuti alkalmazottak B. táblázatába tartozó alkalmazottaknak. A posta-, távirda- és távbeszélő alkalmazottak C. táblázatába tartozó alkalmazottaknak, a fent b) pont alatt már említett kezelőnők kivételével. A m. kir. állami rendőrség és a m. kir. határrendőrség őrszemélyzetének. A m. kir. pénzügyőrség legénységének. Az állami napibéres hivatalszolgáknak. Az állami és a vármegyei útkaparóknak. A rendszeres illetményekkel nem bíró egyéb állandó állami és vármegyei alkalmazottak közül azoknak, akiknek az 1912. évi XXXV. t.-c. értelmében családi pótlékra is igényök van. d) A községi és körorvosoknak. A községi- és körállatorvosoknak. Aközségiés kör mérnököknek. Az 1913. évi XVI. t.-c. alapján állami fizetéskiegészítésben részesülő községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek. A községi és körjegyzőknek, továbbá a segédjegyzőknek. A rendszeresített állandó állásokat betöltő községi közigazgatási alkalmazottaknak (iktató, irodatiszt, pénztári tiszt, számveAŐsógi tiszt, irnok stb.). A jelen törvény határozmányai szempontjából az állami alkalmazottakkal egyenlők a Budapest székesfővárosi közmunkák tanácsánál, továbbá a kormány kezelése alatt álló közalapoknál és közalapítványoknál, valamint az állami intézeteknél és a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapítványokból fentartott intézeteknél alkalmazottak. Nem részesítendők a jelen szakaszban említett egyszeri segélyben azok az alkalmazottak, akik — anélkül, hogy a mozgósítás folytán felleges katonai szolgálatra bevonultak volna — 191G. évi január 1-én szolgálati beosztásukból folyólag a cs. és kir. hadügyi tárca terhére bármily címen folyósított állandó külön javadalmazás élvezetében állanak. 2. §. Az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak részére az egyszeri segély összege a következőképen állapítandó meg: az 1. §. a) ós c) pontjai alá tartozó alkalmazott részére az alkalmazottat 1916. évi január 1-én megillető fizetés természetével bíró illetmény, illetőleg évi-, havi-, heti- vagy napi díj, bér vagy zsold egy évre számított összegének 20°/o-ában. Annál az alkalmazottnál, aki 1916. évi január 1 én bármely okból fizetés természetével bíró illetményeinek (évi-, havi-, heti- vagy napi díjának, bérének vagy zsoldjának) csak egy részére tarthat igényt, a 20°/o az illetményeknek csak e része után számítható. A fentiek szerint számított egyszeri segély összege azonban az 1. §. a) pontja alá tartozó alkalmazottnál 400 Knál, az 1. §. c) pontja alá tartozó alkalmazottnál pedig 200 Knál kevesebb nem lehet; az 1. §. b) pontja alá tartozó alkalmazott részére 300 Kban; az 1. §. cl) pontja alá tartozó alkalmazottak közül a községi és körorvosok, községi és körállatorvosok, községi- és körmórnökök továbbá a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók és tanítónők részére, valamint a községi és körjegyzők részére 400 Kban, a segódjegyzők részére 300 Kban, az egyszeri segélyben részesülő többi községi alkalmazott részére pedig 200 Kban.