Főrendiházi irományok, 1910. XXI. kötet • 1019-1155. sz.

Irományszámok - 1910-1041

48 1041. szám. IIa a fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás a polgári perrendtartás 597. §-a alapján hatályát veszti, az ettől lerótt illeték visszatérítése, vagy annak a polgári perrendtartás 600. §-a értelmében megindított perben keletkező ítélet vagy egyesség után járó illetékbe való beszámítása nem igényelhető. 60. §. Ha a 44. §. harmadik bekezdésének 1—3. pontjai alatt felsorolt határozatok ellen a marasztalt felek kifogással, ellentmondással vagy keresettel (1912 : LIV. t.-c. 39. §. c)) élnek, az eljárás során hozott bírói határozat vagy létrejött bírói egyesség után járó illetékbe be kell számítani azt az illetéket, melyet a felek a jelzett határozatok után bélyegekben leróttak. Ha pedig a határozatok után az illetéket készpénzben kellett fizetni, a kifogás, ellentmondás vagy kereset folytán megindult eljárás során hozott jogerős bírói határozatot vagy létrejött bírói egyességet köteles à bíróság az illeték kiszabása végett a kiszabásra illetékes hivatallal közölni. Ilyen esetben a határozat vagy egyesség után járó illetékbe azt az illetéket, melyet a 44.' §. harmaddik bekezdésének 1—3. pontjai alatt említett határozatok után kiszabtak vagy kifizettek, be kell számítani, ha az illetéket a bírói határozat vagy bírói egyesség után is ugyanaz a fél köteles viselni, akit az el őbbi illeték terhelt ; ellenkező esetben a korábban kiszabott vagy befizetett illetéket ahhoz képest, hogy a fizető fél az újabban kiszabott illetéknek egészben vagy részben fizetésére kötelezve van-e vagy sem, egészben vagy részben törölni vagy a fél részére visszatéríteni kell ; a másik fél terhére azonban a megfelelő illetéket ki kell szabni. Abban az esetben, ha a kifogás, ellentmondás vagy kereset folytán megindult eljárás oly módon szűnik meg, hogy ezen eljárás során újabb bírói határozatot nem hoznak, sem bírói eg}'ezséget nem kötnek, nincsen helye a határozati illeték visszatérítésének vagy törlésének. 61. §. Határozati illetékek visszatérítésének akkor van helye, ha a bíróság azt a határozatot, amely után az illetéket lerótták, nem hozza meg. 62. §. IIa ugyanazon követelés iránt többek részéről vagy többek ellen egy keresettel indított per, a pertársak egyikével vagy egy némelyiké vei szemben bírói egyességgel, másokkal szemben ítélettel nyer befejezést, az így keletkezett egyességek és ítéletek után együttvéve több illeték nem követelhető, ni int amennyit fizetni kellett volna abban az esetben, ha a bíróság az ügyet egy ítélettel intézi el. Ilyen esetben mindig a korábban keletkezett ítélet vagy egyesség esik a jelen törvényben meghatározott illeték alá, míg a később keletkező ítélet vagy egyesség után csak az előző bekezdés alatti rendelkezéshez képest esetleg járó többletet kell leróni. Az egész illetékért a perben szereplő valamennyi illetékköteles fél egyetemlegesen felelős.