Főrendiházi irományok, 1910. XXI. kötet • 1019-1155. sz.
Irományszámok - 1910-1040
24 1040. szám. bözetre tarthasson igényt. A javaslat egyébiránt ennél csupán az állandó javadalmazással Összekötött köztisztviselői állásokat kívánja tekintetbe venni, az ideiglenes jellegű vagy a köztisztviselői állásnak nem minősíthető alsóbbrendű hivatali (díjnoki) vagy más állásokat e részben nem veszi számba. Hogy az állami nyugdíj mellett a törvényhatósági nyugdíjra is tekintettel van, ez magyarázatát abban találja, hogy az állam a törvényhatóságok szükségleteinek fedezéséhez is tetemes összegekkel járulván hozzá, a fentebb érintett szempontok a nyugdíj ezen neménél is döntő jelentőségűek. A 3. §-hoz. A nőnek és gyermeknek az 1908 : XL. t.-c. 15. ós 16. § án alapuló ellátáshoz való jogát az aggkori ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondás alapján történt törlés ép úgy nem szüntetheti meg, valamint nem szünteti meg az a körülmény, hogy a férj, illetőleg az atya halálakor az ügyvédi lastromból munkaképtelenség miatt volt törölve. A 3. §. 1. és 2. bekezdésének idevágó rendelkezései a lényegben tehát egyeznek azzal, amit a munkaképtelenség miatt törtónt törlés esetére az 1908 : XL. t.-c. 17. §-a rendel. Eltérést a munkaképtelenség esetére szóló analóg szabálytól a törvényjavaslat (3. §. 1. bekezdése) annyiban állapít meg, hogy az aggkori ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondás alapján törölt tagot — tagságának megszűnte után is — az intézeti járulókoknak fizetésére kötelezi, ha neje vagy olyan gyermeke van, akit az intézettől a tag halála esetében ellátás illetne ; holott a munkaképtelensége miatt törölt intézeti tag ezeket a járulókokat nem fizeti. Ezt szükségessé teszi az a körülmény, hogy az ellátási összegeket az 1908 : XL. t.-c. alapján megállapító mathematikai táblázatok e járulékoknak is számbavételével készültek s ennélfogva e járulókok megszűnése a mathematikai alapot érintené. Minthogy azonban e járulékok továbbfizetésének alapja és célja az, hogy az elhalt tag nejét ós gyermekét illető ellátások fedezete az intézet részére biztosíttassék, a járulékfizetési kötelezettségnek meg kell szűnnie, ha az említett családtagok tekintetében olyan változások állanak be, amelyek a törvény szerint ellátási igényük elvesztését vonják maguk után; ilyenek a jogosult halálán ós lemondásán kívül az 1908 : XL. t.-c. 15. §-ának 2. bekezdésében említett nő újra férjhez mené tele, a gyermek tekintetében 18. életévének betöltése és nagykorúvá válta. Önként érthetőleg e fizetési kötelezettség megszűnése csak akkor állhat be, ha az intézeti tagnak egyáltalában nincs igényjogosult családtagja, mert mindaddig, míg csak egy is van ilyen, az intézet köteles az egész ellátási összeget viselni és erre tekintettel a tag is tartozik az intézeti járulékokat fizetni. Hogy a javaslat 3. §-ának utolsó bekezdése szerint a tag a fizetési kötelezettség alól csak az igényjogosult családtagok hiányának beálltát követő óv kezdetével szabadul fel s ennélfogva az intézeti tag az utolsó évi egész járulékot köteles megfizetni, habár a fizetési kötelezettséget! megszüntető említett körülmény az óv folyamán állott is be, ez annak a következménye, hogy az évi járulék ártörvény és az alapszabályok értelmében egységes összeg. A 3. §. 2. bekezdésében foglalt szabály megfelel az 1908 : XL. t.-c. 17. §-ának 2. bekezdésében a munkaképtelenség miatt történt törlés esetére megállapított szabálynak s ugyanazokon a megfontolásokon alapul.
