Főrendiházi irományok, 1910. XX. kötet • 970-1018. sz.
Irományszámok - 1910-904
904. szám. 49 fordíttatott, s három esetben összesen majdnem 20.000 koronát — maga a minister vett fel a teljesített kiadások minden igazolása nélkül. Ezen önkényes és törvénytelen kiutalásokat a minister az alája rendelt közegek részéről történt figyelmeztetés ellenére, tisztán a hivatali engedelmességre való hivatkozással foganatosította. A nyugdíjaknak az 1905. évben történt megállapításánál is több olyan rendelkezés törtónt, a mely a nyugdíjtörvényünk alapjául szolgáló elvekkel ellenkezik. Ministertanácsi határozat alapján kieszközölt legfelsőbb elhatározással 10, illetőleg 15°/o os nyugdíjemelés engedélyeztetett az 1900. évi január 1-je előtt nyugállományba helyezett VII. és alacsonyabb osztályú, illetőleg rangosztályba nem sorolt vagyontalan honvéd havidíj ások részére ; ugyancsak ministertanácsi határozattal a fennálló törvényes rendelkezések ellenére állapíttatott meg elvileg az, hogy ministereknól, ha csak három évet töltöttek is ebben a minőségben, a ministerséget megelőző törvényhatósági szolgálat ideje a nyugdíjnál beszarnitandó s két konkrét esetben a nyugdíjak olyan megállapítása konstatálható, a melyek nyilván és kétségbevonhatatlanul a nyugdíjtörvény megsértését jelentik. Ezen és még egyéb esetekre való hivatkozással, a melyekben kegyelmi úton történt nyugdíjemelés, a mikor törvényes alapon csak kegydíj lett volna engedélyezhető, magának az állami szám vevőszók elnökének jelentése is hangsúly ozandónak tartja annak szükségét, hogy a ministertanács a kivételes nyugdíjazásokra, illetőleg nyugdíjemelésekre vonatkozó felterjesztés jogával ne éljen olyan mértékben, a mint azt az 1905-ben működött kormányok tették. E tekintetben egyelőre megnyugtatásul szolgálhat a jelenlegi ministerelnök urnák a képviselőház zárszámadási bizottságában tett azon kijelentése, mely szerint a jelenlegi kormány elvi álláspontja az, hogy a ministertanács rendszerint csak kegy díj engedélyezése iránt fog előterjesztést tenni s nyugdíjemelés iránt csak rendkívüli elbírálást érdemlő, kivételes esetekben, s hogy nyugdíjemelések indokolásául legfeljebb egy megkívántató, de hiányzó kellék elengedése hozható kivételes esetekben javaslatba. Bár az 1905-ben tapasztalható visszaélések ismétlődésének megakadályozása czóljából indokolt volna a nyugdíjtörvénynek oly értelmű módosítása, mely a nyűg- és kegydíj határvonalát szabatosan megállapítaná, minthogy azonban ez a törvényhozásra váró nagy feladatok mellett egyelőre nem remélhető, ideiglenes korrektiv um gyanánt a képviselőház erre vonatkozólag egy határozatot hozott, a melyet jelentésünk végén fogunk előterjeszteni. Azon tapasztalás alapján, hogy az állami üzemek pénzügyi eredményeiről a zárszámadások kapcsán előterjesztett számadások nem teszik kellő mértékben lehetővé annak ellenőrzését, vájjon az államvagyonnak ezen üzemekbe fektetett igen jelentékeny része megfelelően kezeltetik-e és minő jövedelmet hajt az államnak, a képviselőház zárszámadási bizottsága a kormány hozzájárulásával határozati javaslatot terjesztett a képviselőház elé, azon. irányelvek megállapítása czóljából, a melyeknek figyelembevételével az állami üzemek eredményeinek elszámolását a jövőben kívánja. E határozati javaslatot a képviselőház szintén elfogadta. Az előadottakban ismertettük röviden az 1905. évi zárszámadásról szóló állami számvevőszéki jelentésnek mindazon megállapításait, a melyekre nézve a képviselőház indíttatva érezte magát az 1905. évi zárszámadások tudomásulvételével kapcsolatban határozatokat hozni, és azokat hozzájárulás czól-, jából a főrendiházzal közölni. E határozatok a következők : I. 8212. jksz. a. kimondta a képviselőház, hogy az 1905. évben b. FejórF&rcn'di iromátiy. XX. 1906—l!)U. 7
