Főrendiházi irományok, 1910. XIX. kötet • 932-969. sz.

Irományszámok - 1910-953

286 953. szám. alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegybevétele kilométerenkint 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasútat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom ós üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelenté-t szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kívánt statistikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmazta tik, hogy a tényleges építési' és üzletberendezési költség beszerzésé céljából névre, vagy előmutatóra szóló címleteket az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministernéi egyetórtőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelmébő* mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetórtőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legíeljebb 5°/o-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése miüdaddig meg nem kezdhető, amíg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat ós az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakíhindó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok a kibocsá-