Főrendiházi irományok, 1910. XIX. kötet • 932-969. sz.
Irományszámok - 1910-953
284 953. szám Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó mag} r ar királyi honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészítő, részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi IL törvénycikkben megállapít vák. 16- §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása ós üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából vagy az állam érdekeinek ezon engedélyokirat alapján való megóvása végett vagy jövedéki célokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbízattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállítandók. 17. §. Az engedélyes a jelen engedélyokirat tirgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kívánatára a magyar királyi postát szállítani köteles. A postaszállítás feltóteleit az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti úton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága ós alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. - Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap ós kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő és villamos jelzőberendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse ; míg azon berendezések felállítására ós azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése céljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi mag3 r ar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg, szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal ós távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határoz mányaihoz, az említett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képozQ» építési és üzletberendezési feltételekhez.
