Főrendiházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 887-931. sz.

Irományszámok - 1910-896

896. sziím. 25 idő (3 év). A sajtó útján történt sértés nyilvánossága követeli, hogy az elégtétel ugyanilyen legyen. Ennek felel meg a törvényjavaslat, a midőn a B. T. K. 277. §-ának rendelkezéseit a tapasztalat által szükségesnek bizonyult módosításokkal fenntartja. A Bp. XXX. fejezetében szabályozott sajtóeljárás, valamint az Él. T. (1887: XXXIV.) egyes rendelkezései túlhaladottaknak, egyesek ki nem elégitőknek bizonyultak. A javaslat arra az álláspontra helyezkedve, hogy az államnak feladata és kötelessége, az állampolgárokat egymás ellen is megvédelmezni, feladata és kötelessége továbbá osztály, felekezet, nemzetiség ellen intézett támadásokat megakadályozni, és hogy már ebből az okból sem mondhat le arról a jogáról, hogy az olyan sajtótermékeket, a melyek ilyenszerű izgatásokat tartalmaznak, vagy pedig az állam létérdekét támadják, mindjárt a terjesztés megkezdésével egyidejűleg lefoglaltassa, lényegében fentartja a Bp. 567. és 568. §. idevágó rendelkezéseit, de épen a sajtószabadság biztosítása czéljából a lefoglalás fentartását bírói tanács határozatától teszi függővé, a foglalás hatály vesztése esetére pedig a kiadónak kártérítési jogot biztosit. A javaslat az eljárás gyorsítása érdekében újból rendezi az illetékességet, mellőzi a kötelező vizsgálatot és egyes visszaélések megszüntetése czéljából a bizonyítási rendszer helyesbítése végett a tapasztalatnak megfelelő intézkedéseket tesz. A hírlapvállalatok és a szerkesztőség tagjai között fennálló magánjogi viszony eltér ugyan az ezen javaslatban megoldott közjogi jelleggel is biró kérdésektől, azonban úgy közszempontból, valamint a sajtó szellemi munkásainak érdekéből, ezeknek megbecsülése, szellemi függetlenségüknek biztosítása czéljából a javaslat ezt a kérdést is felkarolja és ezt a jogviszonyt a jogos érdekek szem előtt tartásával rendezi. Az átmeneti intézkedéseknél a javaslat figyelemmel van az átmenet nehézségeire és különösen a 16—18. §-ban megállapított kötelezettségek teljesítésére hosszabb határidőt enged. A bizottság a javaslatot beható vizsgálat alá vévén, azt találta, hogy az egy nagyban érzett hiányt és hézagot pótol, hogy a sajtószabadság szükségleteinek megfelel, hogy az egyéni jognak, a közrendnek és a közerkölcsiségnek biztosítására alkalmas intézkedéseket tartalmaz, hogy a visszaélések megakadályozásával a közélet tisztulását mozdítja elő, miért is a javaslatot úgy általánosságban mint részleteiben elfogadásra ajánlja. Egyúttal jelentjük, hogy a bizottság e törvényjavaslat előadójává Bernáth Géza bizottsági jegyzőt választotta. Budapest, 1914. évi február hó 21-én. Dr. Wlassics Gyula s. A., Dr. Bernáth Géza s. /., a bizottság elnöké. a bizottság előadója. Főrendi iromány. XVIIT. 1910 1915.