Főrendiházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 887-931. sz.

Irományszámok - 1910-895

895. szám. 17 895. szám. (53. ülés, 971. jegyzőkönyvi pont.; A főrendiház közjogi és törvénykezésügyi bizottságának jelentése az esküdtbirósági eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat és az ezzel kapcsolatos kérvények tárgyában. Az 1896 : XXXIII. t.-ez.-ben létesitett esküdtszéki bíráskodás sok tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem ritka esetben történt ugyanis, hogy az esküdtek engedve a pillanatnyi benyomásoknak, vagy pedig hangulatok keltésével helytelen irányban befolyásoltatva, nem méltatták a büntető törvénynek világos rendelkezéseit, sőt ennek egyenesen felébe helyezkedtek és ebben a helyzetben, az anyagi igazsággal, a törvénnyel a szó szoros értelmében ellentétben álló verdictet mondottak. Az emberi szenvedélyeknek bűnös kitöréseit, a lélek hullámzásnak ilyenszerű megnyilatkozásait nem a büntető törvényeknek megfelelően értékelték, az ilyen lelkiállapotnak psichologiai okait túlságosan méltányolták, nem tudták helyesen megoldani a rendellenes elmeállapot kérdését, összetévesztették a korlátozott elmeállapotot az elmebetegséggel, az ingerültséget az önkivüli állapottal és az ilyen tévedésben, nem egyszer súlyos bűncselekmények tetteseit felmentették. Természetes tehát, hogy az ilyen verdiktek előszöris az általános jogérzettel összeütközésbe kerültek, a közvélemény igen nagy részét az esküdtszéki intézmény ellen hangolták, — végeredményében pedig sokakat arra a meggyőződésre juttattak, hogy az esküdtbiráskodás nem nyújt elég biztosítékot a jogrendnek, a jogbiztonságnak, nem védi eléggé a sértettnek jogos érdekeit, sőt a bűnösöknek kedvezőbb helyzetet nyuji. Ezeknek a körülményeknek hatása alatt majdnem általánosságban kialakult az a meggyőződés, hogy az esküdtszéki biráskodás mai állapotában fenn nem tartható. A kérdés csak az lett : hogy a reform az esküdtbiráskodás hatályon kivül helyezésével, esetleg felfüggesztésével, vagy pedig a most érvényben levő eljárási szabályoknak gyökeres átalakításával történjék-e? Abból kiindulva, hogy az előfordult nagy hibák és tévedések nem magából az esküdtszéki intézménynek lényegéből avagy ennek természetéből folynak, Főrendi iromány. XVTEL 1910 1915. 3