Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-864
864. szám. 55 kiúás eszméjének megnyerhető. Ebben az esetben, miután társulati kereten kívül a munkálatok végrehajtást nem nyerhetnek, megfontolás tárgyát kell képeznie az érdekeltség hivatalból való társulattá való alakításának. A törvényjavaslat 1. §-a mindkét eshetőséggel számolva adna felhatalmazást az állami előleg nyújtására. Az 1. §. további részeiben a kamatfizetés módozatai állapíttatnak meg ^s a társulat abbeli kötelezettsége, hogy az előlegképen nyert összeget megfelelő törlesztéses kölcsön felvétele útján 1918. évi január hó 1-éig kell az államkincstárnak visszafizetnie. A törvényjavaslat 2. §-a a Beregmogyei vízszabályozó ós ármentesítő, a Bodrogközi Tiszaszabályozó és a Felsőszabolcsi tiszai ármentesítő és bel víz szabályozó társulatok árterülete belvizeinek rendezése céljából pótlólag végrehajtandó munkálatok költségeinek ideiglenes fedezése céljából a társulatoknak nyújtandó 350.000 K, 400.000 K, illetőleg 600.000 K állami előleg nyújtására adna felhatalmazást. A nevezett társulatok árterületén — különösen a folyó évben szerzett tapasztalatok szerint — a belvizek oly mennyiségével kell számolni, melynek elvezetésére az eddig létesített müvek nem elegendők. A belvízművek elégtelensége mind a három társulat árterén igen nagy területek víz alá jutásának vagy teljes elázásának volt okozója ; e helyzetnek megszüntetése nem várathat magára, mert különben a folyók árvizeitől nagy áldozatok árán mentesített területek kellő gazdasági kihasználást époly kevéssé, vagy még kevésbé nyerhetnek, mint ha a folyók árvizeinek kitéve maradtak volna. A felmerült súlyos bajok szükségessé teszik, hogy a nevezett társulatok belvízműveik kiegészítésének munkáját, lehető sürgősen való végrehajtás végett, késedelem nélkül kezdjék meg, annál is inkább, mert a tél és tavasz folyamán való munkáltatással az Ínséges gazdasági óv miatt keresetre szoruló nép foglalkoztatást nyerhet. Ámde a pénzpiac ezidőszerinti kedvezőtlen helyzete a kölcsönök felvételét annyira megnehezíti, hogy -«- hacsak az állam előlegnyujtással nem jön a társulatok segélyére, a munka megindítása még huzamosabb ideig halasztást szenvedne. A 2. §. második bekezdésében foglalt megállapítások szerint a nevezett társulatok, a nekik adandó előlegek után, szintén 6°/o-os kamatot tartoznának fizetni, magát az előleg összegét pedig kötelesek lennének 1918. évi január hó 1-éig teljes összegükben visszafizetni. A 3. §-ban arra az esetre szóló rendelkezések foglaltatnak, ha az 1. ós 2. §-ok értelmében adott előlegeket az illető társulatok a kitűzött időre vissza nem fizetnék. Ez esetre felhatalmazást nyerne a pénzügyminiszter, hogy az illető társulat terhére megfelelő összegű törlesztéses kölcsönt vegyen fel. Felhatalmazást nyerne a pénzügyminiszter arra is, hogy a felveendő kölcsön évjárulókait, úgyszintén a hátralékban maradt kamatokat is az illető adóstársulat tagiaira kivettethesse és tőlük az egyenes adók módjára behajtathassa. A 4. §-ban az Ecsedi láplecsapoló ós Szamosbalparti ármentesítő ós belvizszabályozó társulat részére, az árterületén pótlólag szükséges vizrendesési munkálatok végrehajtására, 900.000 K segély engedélyeztetnék. áz Ecsedi láplecsapoló és Szamosbalparti ármentesítő és belvizszabályozó társulat 1895. évben alakult, azzal a feladatkörrel, hogy a kötelékébe tartozó területeket, ezek sorában az Ecsedi láp területét, a Szamos és Kraszna folyók, ralamint a Sóspatak, Homoród, Balkany és a nyiri folyások kiöntései ellen
