Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

875. szám. 581 E cselekmények súlyosságánál fogva az azokra irányuló előkészületi cselekményeket is a legsúlyosabb szolgálati vétségek közé kellett sorozni. A fegyelmi vétségeknek e szakaszban történt felsorolásánál gondosan kerültetett a vétségeknek büntetőjogi meghatározása, mert azt tartom, hogy ennek kizárólag a büntetőtörvónykönyvben van helye és nem volna helye a külön jogterületekre tartozó meghatározásokat egymással össze vegyíteni. A 33. §-ban foglalt felsorolás helyesebb csoportosítással lényegileg megfelel az eddigi vasúti szolgálati rendtartás 33. és 34. §§-aiban felsorolt eseteknek. 34. §. E szakasz kimondja, hogy az alkalmazottnak a szolgálatból fegyelmi büntetésképen való elbocsátása csak az előző 33. §-ban elősorolt fegyelmi vétségek megállapítása esetén alkalmazható. A fegyelmi biróság természetesen az itt felsorolt esetekben sem köteles az elbocsátást kimondani, de más, mint a 33. §-ban felsorolt esetekben az elbocsátás egyáltalán ki nem mondható ás így a 34. szakasz az alkalmazottakra nézve fontos biztositékot foglal magában. A második bekezdés rendelkezése szerint az alkalmazott biztosittatik afelől, hogy ha felvétele óta legalább 10 év telt el és ezen idő alatt szolgálatát kifogástalanul tolj esitette, ama vétség miatt, bogy a szolgálatába való felvételnél oly körülményt titkolt el, mely a felvételnek akadályul szolgált volna, a szolgálatból el nem bocsátható. Az utolsó előtti bekezdés szerint végül az alkalmazott abban az esetben, ha elbocsátása nézete szerint törvényellenesen történt volna, magánjogi igényeinek érvényesítése végett a rendes bírósághoz utaltatik, ha a jelen törvényben biztosított más jogorvoslatokat kimerítette. 35. és 36. §§. E szakaszok a fegyelmi biróságok szervezetére vonatkozó szabályokat lényegileg az eddigi alapon állapítják meg és pedig a 35. §. a fegyelmi biróságok megalakulására, a 36. §. a fegyelmi biróságok tagjainak e minőségben való eljárására vonatkozó szabályokat. Az eddig, a vasúti szolgálati rendtartás 31. §-ban kimondott, helyesebben azonban a jelen szakasz szövegéhez tartozó határozmány szerint a fegyelmi hatalom gyakorlása a következőleg alakul: az összes tisztviselőkre és az évi fizetéssel biró egyéb alkalmazottakra nézve fegyelmi büntetést csak a független fegyelmi biróság szabhat ki ; ugyanez a biztosítók illeti az állandó havidijasokat ós napidijasokat is. A napibóresek ós munkások, ha állandók is, valamint az összes ideiglenes alkalmazottak^ elvileg a szolgálati felsőbbség fegyelmi hatósága alá tartoznak, mely ehhez képest fegyelmi büntetésképpen az ilyen alkalmazottak áthelyezését is kimondhatja, minthogy azonban a napibóresek és munkások három évi szolgálat után az állandó alkalmazás és rendszerint a nyugbér kedvezményében is részesülnek; ennélfogva e jogok biztosítása végett indokoltnak látszott az ily napibéreseknek és munkásoknak a szolgálatból való elbocsátását is a független fegyelmi biróság hatáskörébe utalni. Egyetlen egy esetben kellett az állandó alkalmazottak fegyelmi büntetéskóp való elbocsátását birói eljárás alól, az állam ós a közjó érdeké-