Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

536 876. szám. megkezdése előtt, akár szolgálata közben ittasság jelei mutatkoznak, errcl a többi alkalmazott mihelyt észreveszi, köteles a fellebbvalónak, illetőleg a szolgálati főnöknek haladéktalanul jelentést tenni. Ittas alkalmazottnak a szolgálattétel megkezdését vagy folytatását megengedni nem szabad. 20. §. Felelősség. Minden alkalmazott személyesen és vagyonával is felelős a reá ruházott szolgálati tennivalók kifogástalan ellátásáért, különösen a forgalom biztonságára szolgáló rendszabályok szigorú megtartásáért, az áru- és pénztárkezelés szabályszerűségéért, a gondozására bizott leltári és berendezési tárgyak karbantartásáért, megőrzéseért és az intézeti anyagok takarékos felhasználásáért. Az alkalmazott a szolgálatából kifolyólag őrizete alá kerülő, valamint a vasút által fuvarozás végett átvett javakórt a vasút irányában vagyoni felelősséggel tartozik ós a szándékosan vagy gondatlanságból, akár cselekvéssel, akár mulasztással okozott, vagy el nem háritott károkat és hiányokat megtéríteni köteles. Ha a kár vagy a hiány többek vétkességéből származott, mindannyian vétkességük arányában, ha pedig a részesek vétkességének aránj^a meg nem állapitható, állandó illetményeik nagysága arányában tartoznak kártérítéssel. A hivatalból megállapított károk ós hiányok értékét, a mennyiben készpénzben meg nem téríttetnek, szolgálati utón, birói közbenjárás nélkül kell levonni a kötelezett állandó illetményeiből, ha ő a hivatalos kármegállapitásba belenyugszik. Ha a kötelezett a hivatalos kármegállapitásba bele nem nyngodnók, vagy ha a vasút a kötelezett egyéb vagyonából kivan kielégítést, a kártérítési követelést csak a törvény rendes utján lehet érvényesíteni. 21. §. Hivatali titoktartás. Az alkalmazott köteles a hivatali titkot mindenkivel szemben még a szolgálati viszony megszűnése után is megőrizni. Ehhez képest az alkalmazottnak a felsőbbség külön, Írásbeli felhatalmazása nélkül tilos ügyiratokból, tervekből, okmányokból és más, nem a nyilvánosságra szánt hivatali iratokból bármit is közzétenni, vagy akár magánosokkal, akár az illető ügy intézésére nem hivatott alkalmazottakkal, hivatalokkal vagy hatóságokkal közölni. Az üzleti könyvekbe, tervekbe, ügyiratokba, az erre hivatott alkalmazottakon kivül betekintést engedni a felsőbbség engedélye nélkül senkinek sem szabad. A hivatali titok megsértését követi el az alkalmazott akkor is, ha valamely reá nem tartozó szolgálati ügyről meg nem engedett módon tudomást szerez. Az alkalmazott oly tényekre nózye, melyeket szolgálatánál fogva titokban tartani köteles, a biróság előtt is csak akkor tehet vallomást, ha felsőbbsége őt e részben a hivatali titoktartás kötelessége alól felmentette.