Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-873
873. szám. 475 vétele vagy nem vétele felett határozhasson; az a körülmény pedig, hogy a kerületi beosztás módositása egyedül a törvényhozásnak lesz a joga, biztositékot nyújt arra, hogy később az esetleges módosításokkal visszaélés ne történhessék, és teljes megnyugvást kelthet abban az irányban, hogy ha a beosztásba kiigazításra szoruló érdemleges hibák csúsznának be, ezeket a törvényhozás bizonyára ki fogja igazítani. Sőt amennyiben a rendeleti utón történt beosztás a választói reform végrehajtása után — az uj választói rendre vonatkozólag szerzendö gyakorlati tapasztalatok szerint — igazságosnak és megfelelőnek nem mutatkoznék: a törvényhozásnak bármely pillanatban módjában lesz a kerületi beosztást törvény utján uj alapokra fektetni. A 3. §-hoz. Amint e törvényjavaslat törvénynyé válik, az országgyűlési képviselőválasztókerületeket újonnan állapítja meg ; természetes tehát, hogy életbeléptével hatályukat vesztik a korábbi törvényeknek mindama rendelkezései, amelyek a képviselöválasztókerületek eddigi megállapított számára, beosztására és székhelyére vonatkoztak. Minthogy azonban az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913 :XIV. t.-cikk 154". §-a szerint a most idézett törvénynek a szavazókörök megállapítására, a központi választmányra és a névjegyzékek elkészítésére vonatkozó rendelkezései a választókerületekről szóló törvény kihirdetése napján lépnek életbe, az 1913: XIV. t.-cikk valamennyi rendelkezése pedig csak a választókerületi törvény kihirdetésétől számított egy év elteltével válik hatályossá: az 1913 : XIV. t.-cikknek erre az átmeneti egy évre, illetőleg arra az átmeneti időre, ameddig az 1913: XIV. t.-c. életbelépésének kezdőnapján együttlevő országgyűlés tartama terjed, gondoskodnia kellett a korábbi választókerületek és korábbi választói névjegyzékek hatályosságának fentartásáról. Ez okból rendelkezett az 1913: XIV. t.-c. 155. §-a akként, hogy az életbelépés kezdőnapján együttlevő országgyűlés tartama alatt az összes időközi választások a jelenlegi választókerületekben és az eddigi törvények szerint történnek. Az idézett törvényszakasz szerint arra az esetre, ha e törvénynek életbelépése augusztus 31-ike előtt kezdődik, vagyis ha a választókerületi törvény kihirdetése augusztus 31-ike előtt történik, a választói névjegyzékek kiigazítását mellőzni kell és az esetleg már folyamatban lévő eljárást be kell szüntetni, az időközi választásokat pedig a választókerületi törvény kihirdetésének évére érvényes választói névjegyzékek szerint kell megtartani. Ha pedig a választókerületekről szóló törvény kihirdetése augusztus 31-ike után történik, a névjegyzékek kiigazítására vonatkozólag folyamatban lévő eljárást be kell fejezni és az időközi választásokat a kihirdetés évében az erre az évre érvényes név Jegyzékek alapján, a későbbi választásokat pedig a választókerületekről szóló törvény kihirdetése évében kiigazított névjegyzékek alapján kell megtartani. Ugyancsak az 1913: XIV. t.-c. 155. §-a rendeli, hogy a névjegyzékeket a régi törvényeknek megfelelően — az előbb emiitett egyetlen eseten kivül — többé nem kell kiigazítani. Minthogy ezek az átmeneti időre vonatkozó rendelkezések föltétlenül szükségesek és a választókerületekről szóló törvénynek,'valamint az 1913: XIV. t.-cikknek valamennyi rendelkezése csak a most idézett törvénycikk 154. és 155. §-aiban megállapított időpontok eltelte és az ott érintett munkálatok elkészülte után, sőt még mindennek bekövetkezte után is csak a választókerületekről szóló törvénynek kihirdetése idejében együttlevő országgyűlés tartamának lejártával, illetőleg ennek az országgyűlésnek esetleges feloszlatásával lép hatályba : az e javaslatból váló tör60*
