Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-873
873. szám. 429 évi erdélyi II. t.-c. két követ küldésére adott jogot, a határőrvidék polgárosításával pedig az 1868 : XLIII. t.-c. Naszód vidékét is két képviselő választásának jogával ruházta fel. E négy kerületet azután az 1877 : X. t.-c. 1. §-a leszállította kettőre. Részemről nem tartom egészen megfelelőnek e nagy csökkentést, s ugy találom, hogy három kerület megilleti a vármegyét. Ehhez a mértékhez legközelebb áll népességének száma tekintetében, s mint az általános indokolásban fejtegettem is, az erdélyi országrészben erre nagyobb súlyt kell vetnünk, mint másutt. Kedvező még a kulturális állapot mértéke is, s csupán a jövő választók száma, továbbá a fizetett állami adók összege tekintetében marad a vármegye jóval hátrább. Ezzel szemben figyelemmel kellett azonban lennem Besztercze városra, amely ha nem is eléggé fejlődő, de régi kulturközpont ; figyelemmel voltam továbbá arra, hogy a vármegye — a fentiek szerint — egyideig már tényleg gyakorolta is a négy képviselő választásának jogát; indokolt tehát, hogy háttérbe szoritott helyzetéből kiemeltessék, s jövőre három képviselőt választhasson. II. Bihar vármegye. Összes polgári népesség 1910. dec. 31-én 581.592. Az összes polgári népesség megoszlása anyanyelv szerint: magyar . . . 306.761 — 52-8 % ruthén 185 = 00 % német . . . 2.173 — 0"4 „ horvát 123 = 00 „ tót 8.172 = 1-4 „ szerb 63 = 0*0 „ román . . . 261.432 = 44-9 „ egyéb ..... 2.683 — 0"5 „ írni-olvasni lud összesen 247.952, ä 6 éven felüli népesség 51*4%-a. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 38.203. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámitva : régi választó 33.500, új választó 16.575, választó összesen 50.075. Választókerületek száma jelenleg 12, jövőre 12. Egy választókerületre esni fog átlagosan 48.466 lélek, 4.173 választó. Bihar vármegyének eddig tizenkét választókerülete volt s javaslatom az, hogy továbbra is ennyi kerületre osztassék. Azok a tényezők, amelyek a megállapításnál figyelembe jöhetnek, átlagban ugyan nem eredményeznek teljesen tizenkettőt (bár tizenegyen jóval felül emelkednek), de ez az átlag elég. szélsőséges számok eredménye. A népesség száma után Ítélve, 14 kerület is indokolt volna, a jövőbeli választók száma majdnem tizenkettőre mutat, már alacsonyabb az irni-olvasni tudás arányszáma, s még kedvezőtlenebb az adófizetés mérlege. Szélsőségesek azonban a vármegye földrajzi és nemzetiségi viszonyai is, s ha a kerületek megalkotásánál az általános indokolásban emiitett homogenitásra tekintünk, valóban alig lehet itt a kerületek csökkentésére gondolnunk. Az Érchegység s a Királyhágó zord hegyvidéke, a Hajdú és.Békés vármegyék felé nyúló tipikus alföldi területek, ismét más részeken a lankás dombvidékek megannyi, egymást váltogató, eltérő jellegű területek, amelyeken eltérő életviszonyok közt lévő népelem is lakik, faji, vallási, szokásbeli éles különbségekkel, s mindezeket a választókerületek csoportositásánál is megfelelően figyelembe kell vennünk. A vármegye népességének fejlődése különben is nagyon kedvező; még a legutóbbi évtizedben is, amidőn a népesség szaporodásában országszerte nagy visszaesést tapasztaltunk, Bihar népnövekedése megmaradt a korábbi évtized szinvonalán. A születési arány csökkenését sem látjuk ebben a vármegyében s a természetes szaporodás rendkivül kedvező képet mulat.
