Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
152 870 szám. hazug közlemények határai közt mozog. A sértettnek mindkét esetben hasonló magánjogi védelemre van igénye. Ha a sérelmet büntetendő cselekmény okozza, a kártérítés megállapítására rendszerint a büntetőbíróság lesz illetékes, amely e kérdésben a büntető ítéletben határoz. Önként érthető, hogy a kártérítési igényt a sértett fél a büntető eljárás keretén kívül polgári úton is érvényesítheti. Ha a kárt okozó közlemény tartalma nem bűncselekmény, a kártérítési igényt a javaslat kifejezett rendelkezése szerint csupán polgári utón lehet érvényesíteni. A kártérítési igény érvényesítésének ez az útja marad meg a sértettnek akkor is, ha a kárt okozó közleményben a bűncselekmény megállapíthatónak látszik ugyan, de a bűnvádi eljárást elévülés miatt vagy más okból lefolytatni vagy a tettes ellen büntető Ítéletet hozni nem lehet. 4. A kártérítés kizárólag a sértett fél érdeke. Közszempontok itt szerepet nem játszanak. Ily tisztán magánjogi kérdésben a bíróság hivatalból nem járhat el. A javaslat ehhez képest kimondja, hogy a kártérítés (nem vagyoni kárért járó elégtétel) csak a sértett fél kérelmére állapítandó meg. 5. A sajtóközleménnyel okozott kár nagyságának megállapítására a törvény határozott támpontot nem nyújthat. Kárttevő más cselekményeknél, különösen azoknál, amelyek yalamely jogtárgyat közvetlenül tettlegesen sértenek, a vagyoni kárt számszerűleg meg lehet pontosan határozni, a sajtóközlemények okozta kár nagyságát csak hozzávetőleg s az esetek különböző természetéhez képest az összes körülmények szigorú vizsgálatával és beható mérlegelésével lehet megállapítani. Még sokszorta nehezebb és csak az adott viszonyok ismeretével megoldható feladat meghatározni azt az összeget, amely hozzávetőleg ellensúlyozhatja a sértettnek okozott nem vagyoni (erkölcsi) kárt. E kérdésekben azért a javaslat a bíróságnak szabad kezet enged s a bíróság lelkiismeretes munkájára bízza a kárösszeg meghatározását; csupán arra hívja fel a bíró figyelmét, hogy a felek vagyoni viszonyait tekinteten kívül hagynia az általános jogelvek értelmében nem szabad. A nem vagyoni kárért járó elégtétel összegét — mondja a javaslat — az összes körülményeknek, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyainak is figyelembe vételével bíróság belátása szerint állapítja meg. 6. A kár megtérítésére a javaslat szerint a politikai időszaki lapoknál első sorban a hirla/pbiztositék szolgál. Következik ez a biztosíték jogi természetéből, mert rendeltetése, hogy a sajtóközlemények miatt hozott ítéletekvégrehajtását biztosítsa. Ugy ezt a kérdést, mint általában a vagyonjogi felelősséget a 40. §. szabályozza. A 40. és 41. §.-hoz. 1. A büntető törvények szerint sajtó útján elkövetett büntettek, vétségek és kihágások esetében pénzbüntetés és a bűnügyi költség viselésének terhét éppen úgy meg lehet állapítani, mint más bűncselekmények miatt. A sajtótörvény csupán a politikai jellegű időszaki lapokban elkövetett bűncselekményeknél rendelkezik arról, mikép fedeztessék a megállapított pénzbüntetés ós bűnügyi költség; ezeknél a bírói ítélet végrehajtásának céljára felajánlja a letett lapbiztosítókot, sőt a felelős személyek vagyonát is. »Sajtóvétségérti elmarasztalás esetében — mondja a sajtótörvény 30. §-a — a pénzbüntetés a biztosítókból vonatik le; ha belőle ki nem telnék, azonkívül,
