Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

142 870. szám. A javaslat szerint büntetés alá esik: 1. aki a helyreigazító nyilatkozathoz az időszaki lap ugyanazon számában megjegyzést fűz (20. §.); 2. aki a helyreigazító nyilatkozat közzétételét szándékosan elmulasztja, bár tudja, hogy a közzététel kötelezettségének törvényszerű feltételei fennforognak (20. §.); 3. aki a helyreigazító nyilatkozatnak bírói határozattal kötelességévé tett törvényszerű közzétételét elmulasztja (21—23. §.) ; 4. aki a 43. §. negyedik bekezdésében megszabott kötelességének eleget nem tesz vagy a 43. §. utolsó bekezdésében említett rendelkezést megszegi. E rendelkezések nem állapítanak meg új kötelezettségeket, csak a törvény egyéb rendelkezéseit támogatják. Az 1. és a 2. pontban említett kihágások miatt az eljárás a dolog természeténél fogva csak a panaszos kezdeményezésére indulhat meg; a 3. és a 4. pont tekintetében pedig a javaslat kimondja, hogy ezek alapján a bűnvádi eljárás csak a közzététel elmulasztásának napjától számított tizenöt napon belül a sértett részéről előterjesztett indítványára indítható meg. A büntetés mindaddig ismételhető, amíg a közzététel meg nem történik. A 23. §. indokolásánál már felhozott okból elrendeli azt is a 30. §., hogy ha a helyreigazító nyilatkozat közzététele a kiadó utasítása folytán maradt el, a kiadó büntetendő ; ezt az anyagi igazság érdeke kívánja. Minthogy még a büntető eljárásnak is egyik legfőbb célja, hogy a helyreigazító közlemény közöltessék, a §. utolsó bekezdésében elrendeli a javaslat, hogy a kihágás ügyében hozott határozatban a bíróság a helyreigazító nyilatkozat közzétételére újabb intézkedést tegyen. Az ezzel a bírói intézkedéssel szemben tanúsított engedetlenség újabb kihágás. A 31. §*hoz, A hatáskör megállapításánál a javaslat a Bp. életbeléptetési törvényének elvi álláspontját és a sajtó érdekét tartotta egyaránt szemei előtt, amikor a javaslatban meghatározott vétségeket a kir. törvényszékek, a kihágások nagyobb részét a kir. járásbíróságok, a tisztán rendészeti természetű kihágásokat pedig a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalja. E cselekmó nyéket a sajtó útján elkövetett vétségek és kihágások közé sorolni, amint a 32. §. szövegéből is nyilvánvaló, nem lehet, mert a sajtó vagy nem is elkövetési eszközük, vagy amennyiben az (24. §. 6. pontja, 20. §. 6. pontja), a bűncselekmény tényálladékát nem a közlemény tartalma, hanem a közzététel ténye állapítja meg; tehát azokat a sajtó bíróságok hatáskörébe utalni nem volna megokolt. HARMADIK FEJEZET. Sajtójogi felelőssé«. A 32 § hoz. 1. Sajtó útján éppen olyan kevéssé szabad bűntetteket, vétségeket vagy kihágásokat elkövetni, mint más módon. Sőt a sajtóközlemények sajátos természete a rendesnél súlyosabbá, veszedelmesebbé, tartósabban hatóvá teszi