Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

87o. szám. 133 A lupbiztösfték el'ürlése az esetek ip;cn ilrfgy EzámáKTn n'nfc crod?né™yc7ni\ hogy a behajthatatlan pénzbüntetést szabadságvesztósbímtofcYsro l<oiL ;ítváltoztatni, ami a sajtó szellemi munkásaira ugyancsak súlyos megterhelést jelentene. A sajtó szabadságának elvével még kovésbbé látszik összeegyeztethetőnek oly rendelkezés, amilyet a lapbiztosítékot cltörlő 1894. jnlius 9-iki osztrák törvény 1. §-a tartalmaz, amidőn kimondja, hogy az időszaki lap kiadását a hatóság eltilthatja, ha az abban megjelent közlemény miatt megállapított pénzbüntetést, vagy bűnügyi költséget az ítélet jogerőre emelkedése után nyolez napon belül le nem fizetik. Alapos az az aggodalom is, hogy a lapbiztosíték eltörlése a komolyabb és az erkölcsi felelősség teljesebb átérzésével működő hírlapirodalom veszélyeztetésével a megfelelő anyagi alap nélkül élő selejtesebb, kevésbé megbízható ponyvairodalmat mozdítaná elő. A lapbiztosítók eltörlése mellett szóló okok jelentősége nem látszik oly döntőnek, hogy az eltörléssel járó ezeket a hátrányokat ellensúlyozhatná. A törvény a lapbiztosítóknak megfelelő kamat-jövedelmet biztosít; a biztosíték összegének megszerzése komoly politikai vállalkozások akadályául tehát nem szolgálhat, aminthogy a gyakorlati élet taimsága szerint az semmiféle politikai irány erőteljes propagálásának gátja nem is volt, sőt még a nagyon kétes értékű hírlapvállalatok megindításának sem vette elejét. E megfontolások — tekintetbe véve azt is, hogy olyan kialakult közvéleményt, amely a törvényhozásnak a fennálló jogállapot megváltoztatására kielégítő alapul szolgálhatna, nem találhatunk — az igazságügyi kormányt arra indították, hogy a lapbiztosíték fenntartását indítványozza a törvényhozásnak. 2. A felhozott okok többfelé azt az óhajtást érlelték meg, hogy lapbiztosíték tételére nemcsak a politikai, hanem az összes időszaki lapok köteleztessenek, s annak összege a megváltozott gazdasági viszonyokhoz képest, de a kártérítés kérdésében változott jogi felfogásra való tekintettel is, tetemesen felemeltessék. A javaslat az előbb említett kívánságtól eltekint. Bárha manapság a társadalmi és gazdasági kérdések nagy tömeggel jelentkeznek a politikai téren, s így az időszaki lapoknak mai osztályozása sokszor nem reális és a lapok jellege felett nem egy vitás kérdésre nyújt alapot: a lapbiztosítéknak kiterjesztését az összes időszaki lapokra a javaslat mégis mellőzi, mert a gyakorlati tapasztalatok szerint, amelyek egyedül biztos próbakövei minden törvénymű jóságának, csak kivételesen fordul elő, hogy a politikai kérdésekkel nem foglalkozó időszaki lapokban megjelent cikkek miatt a bíróság büntetést állapítana meg, s hogy az ezek miatt amúgy is felette ritkán megállapított pénzbüntetéseket behajthatatlanság miatt szabadság vesztésbüntetésre kellene átváltoztatni. Nem volna tehát megokolt bizonyos rendszeri egység kedvéért mesterséges gátat állítani tudományos, társadalmi, szépirodalmi, művészeti folyóiratok létesítése elé akkor, amidőn az eddigi rendszernek ily irányban semmiféle hátrányát nem éreztük. A lapbiztosíték kötelezettségének kiterjesztésére még a batárkérdésekben tényleg felmerülő viták sem szolgáltatnak elég okot, mert egyes kivételek kedvéért e kötelezettséggel az időszaki lapok egész tömegét terhelni ftem volna sem méltányos, sem célszerű. 3. De nem mutatkozik kielégítőnek a lapbiztositéknak az az összege, amelyet a sajtótörvény 30. §-a ezidőszerint megállapít. A büntetések mértéke ugyan