Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

128 870 szám. A là. §-hoz. 1. Az utcai és a házaló kereskedés részletes szabályozása nem lehet a törvény feladata ; ezért azt a javaslat a belügyminiszterre bízza. E rendelkezés megfelel a mai jogállapotnak; ezidőszerint ugyanis e kérdést az 1912. évi 136.000. sz. belügyminiszteri rendelet szabályozza. 2. A javaslat 11—13. §-ai csak az utcai terjesztés szabályozása felől rendelkeznek. Mint az e §-okra vonatkozó indokolásnál érintettem, a sajtótermékek terjesztésére ugyanezek a jogszabályok irányadók. A javaslat azonban ezt külön a 14. §-ban mondja ki, hangsúlyozva, hogy e tekintetben a felvett rendelkezések csak ideiglenes természetűek, mert a házaló kereskedés törvényhozási szabályozása a Horvát- Szlavon-Dalmátországokat is felölelő birodalmi törvényhozás feladata (1868 : XXX. t.-c. 10. §-a). A sajtótermékek házaló terjesztésére az utcai terjesztésre vonatkozó jogszabályok tehát csak a házaló kereskedés általános törvényhozási szabályozásáig irányadók; a kérdést véglegesen a magyar szent korona országainak egész területére hatályos törvényben a birodalmi törvényhozás fogja szabályozni. A 15.'§-Mz. A falragaszokról eddigi jogszabályaink törvényben nem rendelkeztek. Az a közvetlen behatás, amelyet a lakosságra a falragaszok gyakorolnak, a törvényhozó kötelességóvó teszi, hogy e hiányt pótolja. 1. A javaslat a falragaszok kifüggesztését általában megengedi, szem előtt tartva úgy a társadalmi ós az üzleti, mint a közélet érdekeit is, mert a közönséggel szemben a közvetlen érintkezésnek erre a módjára egyaránt szükség van. Önként érthető, hogy a terjesztésből akár bírói ítélettel, akár más módon kizárt (10. §.) sajtótermékek, mint falragaszok sem függeszthetők ki. Ezenfelül a 11. §-nál előadott okokból nem függeszthetők ki falragaszokként a közrendet vagy a közerkölcsiséget sértő vagy veszélyeztető, úgyszintén más oly sajtótermékek sem amelyeknek utcai vagy házaló terjesztése nem engedélyezhető. ' 2. Kifüggesztés alatt a javaslat a közszemlére tétel minden módját érti, tehát a nyilvános helyen való felragasztást is. 3. A kifüggesztés helye tekintetében a javaslat rendelkezéséből következik, hogy a falragaszokat ki lehet függeszteni: 1. a hatóság által kijelölt helyen ; 2. bárhol, ha a tulajdonos beleegyezik; e beleegyezés hallgatólagos is lehet. Az első szabály annak az általános érdeknek tesz eleget, hogy a kifüggesztés joga gyakorlatilag érvényesülhessen, a második a tulajdonjogot s a tulajdonjogilag jogosulton kívül állók érdekeit hozza összhangba. A tulajdonos bármely módon kifejezheti tilalmát ; így pl. legcélszerűbben a házára vagy kertjére alkalmazott felirattal. 4. A javaslat nem érinti az egyes törvényhatóságokban vagy községekben a falragaszok tekintetében fennálló s az e törvényjavaslattal nem ellenkező jogszabályokat. Ehhez képest a 15. §. utolsó bekezdése kimondja, hogy a falragaszok egyébként a fennálló jogszabályok korlátai közt bárhol szabadon kifüggeszthetők, 5. Azt a falragaszt, amelyet valaki oly helyen függeszt ki, ahol ahhoz joga nem volt, vagy amelynek kifüggesztését a 15. §. meg nem engedi, el