Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
870. szám. Ill utasítással, adatok nyújtásával, szövegezéssel, ábrázo'ással vo*y ztméaitessel vett részt; továbbá az, hogy a szerző felelőssége a kiadóra haml, lia a sajtótermékek a közzétett tartalommal egyenesen i kiadó-ímcMtemeg; a szerző felelőssége a felelős szerkesztőre hrfrui, ha a közlőmért? közzétett tartalmának megírására a szerzőt egyenesen a felelős sze-kcsztő utasította; az időszaki lap szerkesztőjének felelőssége a kiadóra hárul, ha a közleményt egyemwz. a kiadó utasítására tették közzé; időszaki lapok nyílttéri közleményeiért és hirdetéseiért^ nem a szerkesztő, hanem a kiadó felelős; a nyomda vagy mas tobbszörösíto vállalat tulajdonosa csak akkor felelős, ha a sajtóterméken mas felelős személy neve feltüntetve nincs, s ha ennek folytán mást nem lehet sajtójogi felelősségre vonni. (33 —3G. §-ok ) A sajtó szellemi munkásaira jelentékeny kedvezményt tartalmaz a javaslat f'•§-*. amely kimondja, hogy a kőnyomati úton vagy más módon mérsékelt.szambán többszörösített és kizárólag az időszaki lapok részére készülő milaptudósitóktól átvett közleményért a szerzőt terhelő sajtójogi felelőssé^ Kizárólag a hírlaptudósítók személyzetét terheli. ' f 5. A javaslat 4G 48. §-ai rágalmazás és becsületsértés esetére új illetékessegi szabályokat állapítanak meg, a közszemérem elleni vétségeket pedig a kozóhajnak megfelelően a szakbíróságok hatáskörébe utalják. 0. A sajtóeljárás terén a javaslat 50. §-a lehetőleg szűk körre iparkodilkorlátozni az előzetes lefoglalásból eredő hátrányokat; az 51. § korlátozza sajtóügyekben az előzetes letartóztatás eseteit; az 52—54 S-ok az eljárás jelentékeny gyorsítása érdekében a bűnvádi perrendtartásban meghatározott egyes határidőket rövidebbé teszik s egyes perjogi cselekményektől ertekintenek 7 A sajtó munkásainak óhaját elégíti ki végűi a javaslat ötödik fejezete (57—60. §§.), amikor szabályozva a kiadóvállalatok és a szerkesztősének tagjai közt fennálló jogviszonyt, egyfelől megfelelő felmondási időt állapit meg másfelől pedig meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a felmondásnál' hatálya rögtön beáll. A javaslat szerint a szerkesztőség ta «na a szolgálat« viszonyt rögtön beálló hatállyal felmondhatja többek közt akkor is ha a kiadó oly közlemény megírását követeli tőle, amelynek tartalma bűncselekmény vagy amelynek iránya a felek közt fennálló szerződéssel ellenkezik A szer kesztoség tagját ilyenkor a szerződéssel kikötött munkadíj az e«-ész lelmon dási időre megilleti, hacsak a kiadó nem igazolja, hogy a kárkénnél heve sebb. E rendelkezést kiegészíti az a további jogszabály, hogy a szerke^tTkrC tagját nem lehet szerződésszegőnek tekinteni, ha valamelf kLîemtoTÏS írását azért tagadja meg, mert az időszaki lap olyan politikai irányt kezd támogatni, amelynek szolgálatára magát sem a szerződós megkötése allf.fl mával, sem később nem kötelezte. me to kot6se alkalA javaslat nem zárkózott el attól sem, hogy ott ahol » hwuJ- T vállalatoknak s a szerkosz,ő személyzetnek vi^zonyf e^latenS££*' gy különösen a felelősség kérdését más vonatkozásban érinti e visaonv ™S természetének megtelelő új rendelkezéseket vegyen fel ' sajátos .««•Ä mÍnt már . fentebb , említettem, a javaslat felelősségi rendszerében újítás, hogy a szerző a szerkesztőre vagv a kiadóvá » =„„ 1 "moszeieben esetekben a kiadóra háríthatja a sajté^gi felelős Lt m Ä iÄ"* továbbá az időszaki lapok nyílttéri közleményeiért és btd P f - , §0 ' , h °! y felelős (35. §.) ; újítás másfelől az is, hogy a ffivSlakt a Ä * ^ tartott főtárgyaláson magánjogi érdekeiek vte^z^J^lT^ tethefa magát, ha a marasztaló ítélet érdekeit sérthetné Tő S P ^ A sajtószabadság elvének fenntartása, a terjesztés szabadságának intéz
