Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

108 870. szám. hiányoztak az új jogállapot gyakorlati következményein nyugvó tapasztalatok is. Az 1848. évi március hó 3-án készült csak el a kerületi ülés annak a feliratnak a tervezetével, amelyet az országgyűlés legközalebbi feladatairól Ő Felsége elé terjesztettek

1

) s amely »alkotmányos institúciókat« sürgetve hangsúlyozta, hogy »szellemi érdekeink a szabadság alapján ápolást követelnek«, ami alatt a Rendek »az esküdtszékek létesítését ós a sajtószabadságot is... értetni kivánják.«

2

) Amikor a felirat sikerrel járó átadása felett a Rendek március hó lS-án megnyugvásuknak kifejezést adtak s meghatározták azokat à konkrét feladatokat, amelyeknek elvégzését még azon országgyűlés tartama alatt halaszthatatlannak ítélték, a nyilatkozat 6. pontjában ide sorozták: »a cenzúra eltörlésével a sajtószabadságnak esküdtszéki institúcióval biztosítását.«

3

) Két nappal később, március 20-án, az este nyolc órakor tartott országos ülásen a kerületi elnök már bemutatta Szemere Bertalannak a kerületi ülésben megvitatott érdemes művét, a sajtótörvény javaslatát.

4

) A Rendek rbvid tanácskozás után eredeti szövegében elfogadták a javaslatot, a Főrendek kissé hosszabb tárgyalás után néhány változtatást kívántak rajta.

5

) ő Felsége április hó 7-én már jóváhagyta a sajtótörvényt, április 11-én pedig az országgyűlés többi nagy alkotásával együtt, mint közismeretű, szentesítette azt. így emelkedett törvényerőre megszületésének gondolatától számítva néhány rövid hét alatt a magyar alkotmány egyik alapvető törvénye, amely minden kiválósága mellett is megalkotásának történetéből könnyen érthetően számos kérdést megoldatlanul hagyott, több hézagot tüntet fel ós sok tekintetben fogyatékos. E hiányokkal az 1847/48. évi törvényhozás is tisztában volt, amikor nemcsak az akkori törvényjavaslat tárgyalásának során több alkalommal, hanem a törvény szövegében is határozottan kifejezésre juttatta, hogy örök érvényű elvei mellett részletes rendelkezései csak ideiglenes jellegűek. Az ideiglenes jellegű rendelkezéseket van hivatva a törvény gyakorlati alkalmazása közben szerzett tapasztalatok felhasználásával cólszerüebbnek és igazságosabbnak mutatkozó rendelkezésekkel helyettesíteni a most benyújtott törvényjavaslat, amely az ujabb időben elharapózott számos visszaélés ellen is felveszi a küzdelmet. Kiterjeszkedik a javaslat ezenfelül újabb törvényhozásunknak a sajtóeljárást szabályozó egyes részeire is, amiről tüzetesebben alább lesz szó. 3. A magyar közvéleményben már hosszabb idő óta kialakult az a meggyőződés, hogy sajtójogunk több tekintetben újabb szabályozást kivan. Az illetékes jogásztestületek és a törvényhatóságok gyakran fordultak a törvényhozáshoz és a kormányhoz a reform iránt. Az 1896. évi március 1-én a képviselőház határozattal utasította a kormányt, hogy a szükséges kezdeményező lépésekot megtéve, terjesszen a ház elé törvényjavaslatot a sajtóról. Egyik hivatali elődöm a sajtójog reformjának előkészítése végett értekezletet is hívott össze, amely az 1907. évi május hó 4-étől 27-éig terjedő időben tartotta üléseit. Az értekezleten a törvényhozás számos tagja vett részt, több kormányl

) (Rendek Naplója, 162. 1., 43. sz. iromány, Irományok 70. I.) ') (Rendek Naplója. 165. 1.) 8

) (Rendek Naplója, 168. 1., 56. sz. iromány.) 4

) (Rendek Naplója 180. 1., 69. sz. iromány. Irományok 86 1.) ") (Főrendek Naplója 391-393. 1., a válasziratot 1. sz. Irományok 100. I., 83. sz. alatt.)