Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-786

786. szám. 89 másfelől az a követelmény, hogy az esküdtek a tanácskozást ne valamelyik fél felszólalásának egyoldalú benyomása alatt, hanem az elnök tárgyilagoselőadása után közvetlenül kezdjék meg. A Bp. 363. §-ának utolsó bekezdését a javaslat mellőzte. E bekezdésng}^anis olykép rendelkezett, hogy a felek bármelyikének kivánatára az elnök fejtegetésének a jogi kérdésekre vonatkozó részét a jegyzőkönyvbe fel kell venni. Ez a rendelkezés a bíróságra indokolatlan terhet ró mindazokban azesetekben, amelyekben a fejtegetés nem szolgál perorvoslat alapjául. A jegyzőkönyvbe vételnek csak úgy van értelme, ha a kir. Kúriának felül kell vizsgálnia, vájjon az elnöki fejtegetés törvényszerű volt-e? Ehhez képest a javaslat azt rendeli, hogy az elnök fejtegetését akkor kell jegyzőkönyvbe venni, ha amiatt perorvoslatot jelentettek be. A 15—17. §-okhoz 1. A javaslat 15. §-a a 13. és a 14. §. indokolásában kifejtettek következéseként elrendeli,, bogy az elnök fejtegetése után, mihelyt a tanácskozás kezdetét veszi, a bírói tanács másik két tagjának, a vád képviselőjének ésa védőnek el kell a termet hagynia; valahányszor azonban az elnök újabb fejtegetésbe bocsátkozik, a bírói tanács másik két tagja, a vád képviselője és a védő a teremben újból elfoglalja helyét. Ebből a rendelkezésből - anélkül hogy azt külön ki kellene fejezni, — nyilvánvaló, hogy az elnöknek a zárt tanácskozás alatt az esküdtekhez, érdemleges kitanítást intézni, vagy nekik útmutatást adni nem szabad ; segítségükre lehet egyes bizonyítékok (okiratok, bűnjelek) megvizsgálásában, megvilágíthatja a szavazás alá bocsátott kérdést; egyébként azonban a tanácskozás formai vezetésén kívül passzív szerepe van. 2. A Bp. 367. i;-a szerint az esküdtek rendszerint élő szóval szavaznak ; ha az esküdtek egyike kívánja, a szavazás titkos. A javaslat 16 §-a szerint a szavazás minden esetben titkos A titkosság biztosítékot nyújt az iránt, hogy az esküdtek szabad meggyőződése érvényre jut még abban a nem várt esetben is, ha az elnök jelenléte egyesekre esetleg feszélyező lenne. A tervezett új jogszabály feleslegessé teszi a 367. §. utolsó bekezdésében foglalt — a szavazás titkának megőrzésére vonatkozó — rendelkezést. 3. Miután a szavazást az esküdtbíróság elnöke vezeti, feleslegessé válik a Bp. 367. §-ának harmadik és negyedik bekezdése is. Ehelyett a javaslat úgy rendelkezik, hogy a szavazatokat az elnök a jegyzővel együtt összeszámlálja és a szavazatok arányát az egyes kérdések mellett feJjegyzi. 4. A Bp. 367. §-ának második bekezdése szerint a szavazás az egész kérdésre csak >igen« vagy »nem* szóval történik. Minthogy ez a szabály a kérdések szerkezetéből önként érthető, a javaslat mellőzte. Ugyanígy mellőzte a javaslat azt a további rendelkezést is, hogy a kérdésnek valamely tüzetesen megjelölt részére igennel, többi részére nemmel is lehet szavazni. A kérdésnek ilyen megosztása a titkos szavazás mellett félreértésekre, ellenmondásokra vezethet. A javaslatban elfogadott rendszer mellett pedig a kérdések oly egyszerű szerkezettel tehetők fel, hogy teljesen feleslegesnek látszik a feltett egyes kérdések ily szétdarabolása. Ennélfogva a javaslat a szóban forgó jogszabályt nem vette át. iMÍrauli iromány. XVI. 1910—1915. 12