Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-786

786. szám. 83 A javaslat rendszeréből következik s különösen a kir. Kúria jogkörénke és irányító szerepének biztosítása érdekében szükséges, hogy a mellékkérdéshez tartozó jogkérdést a bíróságnak mindig a főkérdéstől elkülönítve kell feltennie. A 11. §-hoz. A Bp. 361. §-a szerint külön kérdésnek feltevése vagy a beszámítást kizáró körülményre irányuló kérdésnek a főkérdésbe való befoglalása iránt előterjesztett indítvány csak a törvényből merített ok alapján utasítható el. E rendelkezést a gyakorlatban úgy is magyaráznák, hogy a bíróságnak a javaslatba hozott kérdéseket akkor is fel kell tennie, ha azokra vonatkozóan a főtárgyalás során semmiféle adat fel nem merült. Az is megesett, hogy az esküdtek az így feltett kérdésre szubjektív benyomások hatása alatt igenlő választ adtak, bárha semmiféle oly jeleuségre a főtárgyalás nem mutatott rá, amelyre az ily irányú döntést tárgyilagosan alapítani lehetett volna. Újabb joggyakorlatunk a 361. §-t egyértelműen úgy magyarázza, hogy oly körülményre, amelynek jelenségei a főtárgyaláson fel nem merültek, a bíróság kérdést nem tehet fel. Ez a gyakorlat nyer törvényes kifejezést a javaslat 11. §-ában, amely szerint a bíróság a szóbanforgó indítványt nemcsak a törvénj^ből merített ok alapján, hanem akkor is elutasíthatja, iá megfelelő ténybeli adat a bizonjító eljárás folyamán nem merült fel. Ezzel elejét veszi a javaslat minden oly visszaélésnek, amely törvényes formák közt a törvény megkerülésére kívánt módot nyújtani, amikor az esküdteket a bizonyításon kívül fekvő körülménynek merőben szubjektív benyomásaik alapján való eldöntésére kényszerítette. Az új jogszabály a javaslatnak a Bp. rendelkezéseitől eltérő rendszere folytán minden oly indítványra vonatkozik, amely arra irányul, hogy a bíróság valamely az ügy megítélése szempontjából döntő jelentősségű ténykörülményt a ténykérdésbe felvegyen (5. §.) vagy hogy valamely külön kérdést feltegyen (6—9. §-ok). A 11. §. úgy van szövegezve, hogy a felsorolt eseteken kívül a javaslatba hozott kérdéseket a bíróságnak minden esetben tel kell tennie. Ezzel a javaslat fenntartja a Bp.-nek azt a helyes elvét, hogy az esküdtek bírói szabadságát a jogkörükbe utalt kérdések tekintetében korlátozni nem szabad. A 12. §-hoz. A javaslat 12. §-a a javaslat rendszerének megfelelő, egyébként alárendelt jelentőségű módosításokkal átveszi a Bp. 362. §-ának ós 363. §-a első bekezdésének rendelkezéseit. Az elnöki fejtegetés mellett már e szakaszban azért kellett megemlítem a/, esküdtek tanácskozását és határozathozatalát, mert a 14. és a 15. §. rendelkezései szerint az elnök fejtegetése s az esküdtek tanácskozásai és határozathozatala nem lesz két külön perszak, hanem azok többször váltakozva követik majd egymást; az elnöknek egy vagy több kérdésre vonatkozó fejtegetését az esküdtek tanácskozása és határozathozatala, az utóbbit újabb kérdésekre vonatkozóan ismét az elnök fejtegetése fogja felváltani (1 a következő §-ok indokolását). íi*