Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-786
786. szám. 57 2-ik melléklet a 786. számú irományhoz. Indokolás az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslathoz. I. Általános indokolás. I. Bevezetés. Azok közt a törvényművek közt, amelyeknek a modern Magyarország igazságügyének kiépítésében alapvető jelentőséget kell tulajdonítani, előkelő hely illeti meg az 1896: XXXIII. t.-c.-be iktatott bűnvádi perrendtartást. Az ebben a törvénykönyvben megvalósuló nagy perjogi reform az egyetemes nyugateurópai jogfejlődés terméke s különösen az angol és a francia jogterületen kialakult egyes intézményeket ültetett át a magyar jogrendszerbe. A törvény maga több nemzedék vállvetett munkásságának eredménye. Első javaslata a nemzeti megújhodás korszakából származik ; a molt század negyvenes éveinek soha el nem oszló dicsfénnyel övezett reformmunkálatai közül való. Legjobban is eme kor eszmekörének és szükségleteinek felelt meg. Hivatása első sorban ugyanaz volt, mint Franciaországban a XVIII. század végén létrejött büntető perjogi reformé : hathatós törvényes biztosítékokkal venni körül az egyéni szabadságjogokat. E mellé a hivatás, mellé járult természetszerűen annak a nagy igazságügyi érdeknek a szolgálata, hogy az anyagi igazság felderítése a modern büntető perjogi elvek mellett minél könnyebben elérhető legyen. Az 1843. évi javaslatból, mint ismeretes, nem lett törvény; a javaslat alapgondolatai azonban tisztultabb alakban s egyfelől a büntető jogtudomány művelőinek, másfelől egyes államiéi-fiainknak odaadó munkásságán átszűrve a XIX. század vége felé a magyar jogrendszerbe mégis beilleszkedtek. Az így létrejött bűnvádi perrendtartás a hatályba lépte óta lefolyt közel másfél évtizeden át szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint általánosságban eléggé beváltotta a hozzá íűzött reményeket s kevés kivétellel úgy az elvi jelentőségű, alapvető kérdésekben, mint a kisebb részletekben messzemenően kielégíti azokat az érdekeket, amelyeknek szolgálatában áll. Az anyagi igazság elvétől vezérelve s a legalitás elvén épülve fel, következetesen keresztül vitte a XIX. század per jogában irányadó vezérszemponFőrendi iromány. XVÍ. 1910—1915. 8