Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-833
833. szám. 623 megjelölt összegek keretei között mozogni, mert tekintettel kell lenni az időközben hozott törvények és vállalt kötelezettségek kiadásainak fedezetére, a melyekről az 1913. évi költségvetés még nem gondoskodhatott; ilyenek : a községi kör- és segédjegyzők illetményeinek emelése, a határrendőrség fentartási költségeinek többlete, a magyar tanulmányi alapnak 300.000 koronával való segélyezése, 10 kúriai bírónak és a budapesti központi járásbíróság vezetőjének felemelt illetményei, a római mezőgazdasági intézethez való hozzájárulás és a közös legelőkről szóló 1913 : X. t.-czikk végrehajtásával kapcsolatos személyi járandóságok 110.000 koronányi esedékes részletei, 18 ágyúsütegnek félévi eltartási összege 2,059.000 koronával stb. Ezenkívül a közösügyi rendes és rendkívüli szükségletekhez való hozzájárulás czímén addig is, mig a delegácziók e tekintetben végleg nem határoznak, az 1914 év első felére szükséglendő hitelösszegből a quótakulcs szerint 17,068.634 K. többlet volt a költségvetésbe beállítandó. Gondoskodni kellett még e félévre oly előirányzásokról is, a melyek az 1913. évi állami költségvetésben nem voltak az egész évre felvéve és főleg azon kiadási tótelekről, a melyek oly természetűek, hogy az 1914-ik évben nem kerülhetnek az első- és a második félévben egyenlő feles elosztásra, hanem egészben vagy nagy részben már az első félévben kiutalványozandók. Ilyenek, hogy csak példaképen hozzunk fel egyet kettőt az államadósságok tételénél, az Osztrák-Magyar Banknak az 1899 : XXXVIII. t.-cz. 1. §-a szerinti évi tőketörlesztési részlete, mely 1914. év január 1-én fizetendő 360.000 K. összegben, a mely körülmény mindjárt az első félévben 180.000 korona többietet okoz. Ilyen továbbá az 1870 : X. t.-cz. alapján felvett sorsolási kölcsön visszafizetésére kisorsolandó sorsjegyek értékének tétele, a mely 155.800 koronával nagyobb, mint az 1913. évi előirányzat fele része valamint több kamatfizetési kötelezettségre vonatkozó tétel, a mely az 1914. év első felében esedékes. Megemlitendő még, hogy a vallás- és közoktatásügyi tárczánál a tanügyi kiadások nagyrésze az első félévre esik, mert a 10 hónapos tanévből az első félévre 6, mig a másodikra csak 4 hónap jut, ép igy az államvasutaknál a pályafentartási munkák a megnyíló tavaszi időszakban nagyobb mérvben hajtandók végre, mint az év második felében. Mindezeknél fogva a törvényjavaslat előirányzatait nem lehetett teljesen az 1913-ik évi költségvetés fólösszegeihez alkalmazni. De még kevésbbé lehetett egy szorosan vett felhatalmazási törvény keretében maradni, már csak azért sem, mert közgazdasági életünk jelenlegi helyzete sem engedte volna meg, hogy az állami beruházások tóteleinél az 1914. év első felében csakis azoknak a közmunkáknak folytatólagos elvégzése szerepeljen, a melyek már az 1913-ik évi állami költségvetésbe is felvétettek. E téren lett volna a leghelytelenebb akár az indokolatlan takarókosság, akár a munkák csökkentése, mert nemcsak a tavaszi időszak használandó ki, de ott, a hol csak lehet, a munka szüneteltetése is elkerülendő. Erről 'gondoskodni nemcsak közgazdasági ós szocziális, de a beruházásoknál a jövedelmezőség szempontjából is fontos államháztartási érdek volt. A fent elősoroltak okai annak, hogy a törvényjavaslat indokolásához csatolt összehasonlító táblázat szerint a rendes ós rendkívüli bevételek és kiadások végeredményeként, az 1914. év első felének mérlege kereken 38 millió korona hiányt tüntet fel. Ez a hiány azonban csak időleges ós látszólagos, mert a mint azt a törvényjavaslat indokolása szószerint mondja: »a tényleges állapottal szemben tulajdonképeni több terhet nem jelent, mert az év első felében a fentebb jelzett okból előálló ez a kiadási többlet eddig is mindig megvolt ós a mig
