Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-786

786. szám.v 53 ' 28. §. Az esküdtbírósági főtárgyalás jegyzőkönyvében a főtárgyalási jegyzőkönyv egyéb tartalmán felül le kell írni az esküdtszék megalakítását, meg kell említeni az esküdtek és a pótesküdtek szabályszerű megesketését és ha az esküdtek felvilágosítást kértek (13. és 15. §.), vagy ha a bíróság helyesbítő eljárást rendelt el (20. és 21. §.), vázolni kell az e tekintetben lefolyt eljárást. A -vádló részéről javaslatba hozott kérdéseket és a 2. §. értelmében írásban előterjesztett egyéb indítványokat, a megállapított kérdéseket, az esküdtek határozatát és az ítéletet vagy a 22. §. értelmében hozott felfüggesztő végzést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. II. cikk. A Bp. 427. §-a helyébe a jelen törvény 29. §-a, a Bp. 429. §-a helyébe a jelen törvény 30. §-a, a Bp. 430. §-a helyébe a- jelen törvény 31. §-a, a Bp. 432. §-a helyébe a jelen törvény 32. §-a. a Bp. 437. §-a helyébe pedig a jelen törvény 33—36. §-ai lépnek. 29. §. A Bp. 426. §-ának 1. pontja értelmében a semmisségi panasznak a Bp. 384. ós 386. §-aiban meghatározott, továbbá még a következő semmisségi okok alapján van helye,1. ha az esküdtszók nem volt szabályszerűen alakítva (Bp. 342—347. §-ai) ; 2. ha valamely esküdt, aki az esküdtszók határozatánál szavazott, nem volt jelen a főtárgyalás egész tartama alatt (Bp. 348. §-a) ; 3. ha a határozat hozásában olyan esküdt vett részt, akit a Bp. 343. §-a szerint az ügy elintézéséből ki kellett volna zárni; 4. ha a kérdések feltevésénél a jelen törvény 3—11. §-ainak, vagy az 1908 : XXXVI. t.-c. 34. §-ának parancsoló rendelkezéseit a bíróság megsértette ; 5. ha az elnök befejező vagy felvilágosító fejtegetésében (13. és 15. §.) téves magyarázatot adott vagy a 13. és 16. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértette; 6. ha az esküdtek határozata lényegében homályos, hiányos vagy önmagának ellenmondó. A 3. pontban megjelölt semmisségi okot nem érvényesítheti az a fél, aki a kizáró okról az esküdtszók alakításakor tudott és azt akkor be nem jelentette, a 4. ós az 5. pontban meghatározott semmisségi okot pedig a felek általában nem érvényesíthetik, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem az ítéletre nem volt befolyással. Az 5. pontban meghatározott semmisségi okot az elnöki fejtegetés után azonnal be kell jelenteni s az ítélet kihirdetése után fenn kell tartani. Az 1. és a 2. pontban megjelölt semmisségi okot mindig, a 4. és a 6. pontban megjelölt semmisségi okot pedig csak akkor kell hivatalból figyelembe venni, ha a vádlott sérelmére szolgált.