Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-826

558 826. szám. 10. §. Ha a betegsegélyezésre jogosult alkalmazott nem a kijelölt orvost, gyógyszertárt, közkórházat veszi igénybe, hanem gyógykezeltetéséről maga gondoskodik, az igy felmerült költségek megtérítésére nem tarthat igényt, csak ha kellőképen igazolja e különleges eljárásának szükséges voltát, lehet helye annak, hogy a táppénzt, illetőleg gyermekágyi segélyt megkapja és ezenfelül a felmerült és kellően igazolt gyógykezelési, gyógyszertári stb. költségek Legfeljebb a táppénz összegének erejéig neki megtéríttessenek, illetőleg helyette kifizettessenek. H. §. A betegsegélyezésre való igény az alkalmaztatás, illetőleg foglalkozásba lépés napjával kezdődik és megszűnik az alkalmaztatásból, illetőleg foglalkozásból való kilépés napján. Mindkét időpont igazolására a pénztári naplókivonat, vagy a fizetési kimutatás, illetőleg bérlajstrom szolgál. Ideiglenesen alkalmazottak családtagjaira nézve a betegsegélyezésre való igény csak akkor kezdődik, ha ily alkalmazott a es »ládtagja megbetegedésének idejétől visszafelé számított egy éven belül legalább 30 napig teljesített az őt alkalmazó vizitársulatnál (öbölzetnél) illetőleg munkáltató (munkátvezető) hivatalnál szolgálatot. 12. §. Katonai szolgálatra bevonult alkalmazott ezen szolgálat ideje alatt betegség esetén való segélyezésre nem tarthat igényt. A táppénz és gyermekágyi segélyre való igény, ha az esedékességtől számitott egy év alatt nem érvényesíttetett, elévül. 13. §. Oly alkalmazott, a ki az e rendelet szerint járó segélyt teljesen igénybe vette, ugyanabból a betegségből kifolyólag ugyanannál a munkaadónál újabb segélyezésre csak akkor tarthat igényt, ha a segélyezés lejárta után, ugyanott, hol a segélyezést nyerte, legalább 8 hétig munkában állott. Ellenben, ha az alkalmazott az ezen rendelet szerint járó segélyt nem vette teljesen igénybe és a segélyezés lejártától számitott négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesik, az újabb segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés napjától számítandó. 14. §. A vizitársulat (öbölzet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal attól az alkalmazottól, ki őt betegségsziuleléssel vagy a segélyezésnek más módon jogosulatlanul történt igénybevételével megkárosította, az okozott kár megtérítését követelheti. Ha e kár megtérítését az alkalmazott felhívásra önszámából nem teljesiti, a vizitársulatnak (öbölzetnek), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hiva-