Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-805

805. szám. 297 Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s. köv. 1.) idevágó határozmányai, a mennyiben azok a hivatkozott feltótelek megállapításaival ellentótben nem állanak, az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasúton összesen 9200 folyóméter állomási mellékvágány létesitése követelhető, mely hosszba azonban a zalabér—sárvári, hegyfalui büki, felsőlászlói, rőtfalva—rendeki és kőszegi csatlakozó állomásokon, valamint Baj ti forgalmi kitérőn előállitandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámitva. Sárvár ós Bük csatlakozó állomásokon, valamint Bajti forgalmi kitérőn létesitendő vágányzatok, úgyszintén ezen állomásokhoz ós forgalmi kitérőhöz való csatlakozásoktól számítva ugy Zalabér, mint Felsőlászló felé 300 — 300 méter hosszban a helyi érdekű vasút nyilt vonala is elsőrendű felépitménynyel létesitendő. Elsőrendű vasúti felépítménynek megfelelőleg készitendők az ily felépítménybe eső váltók és keresztezések (teljes kitérők) is. A helyi érdekű vasútnak nyilt vonalán 300—300 méter hosszakban létesitendő elsőrendű pályaszakaszokon a felépítmény egészen uj anyagból állitandó elő. Az elsőrendű felépítményre nézve Sárvár állomásnál és Baj ti forgalmi kitérőnél a m. kir. állam vasúti, Bük állomásnál pedig a es. kir. szabadalmazott déli vasúti szabványok lesznek mérvadók. Bajti forgalmi kitérőn a Győr felőli végen kettős vágánykapcsolás, a Szombathely felőli végén pedig elterelő csonka vágány létesitendő. Káld, Bő és Locsmánd állomásokon a raktári vágányból kiágazólag egy-egy csonkavágány létesítendő. A közönséges talpfák tölgyfából, avagy esetleg bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- ós keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : 1. A folyóméterenként 23*6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 220 m., vastagság = 0*14 m., alsó szélesség = 0 20 méter és végül felső szélesség mindazon talpfáknál, a melyeken alálétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál *= 0-16 méter, az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0*14 méter. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménnyel készítendő vágányokban : hosszúság «* 2 50 méter, vastagság — 0-15 méter, alsó szélesség — 0*25 méter ós felső szélesség = 0.17 méter. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire ós keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók, fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A csonkavágányok végén elsőrendű ócska sínekből készítendő elzáró bakok létesítendők. Főrendi iromány. XVI. 1910—1915. 38