Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-801
801. szám. 201 Ez a rendelkezés egyrészt a jegyzői pályára készülő ifjak helyzetén akar könnyiteni, lehetővé tevén számukra azt, hogy a 1900 : XX. t.-cz. 1. §-a értelmében megkivánt egy évi gyakorlatot olyan helyzetben tölthessék el, a mely módot nyújt az önfenntartásukról való gondoskodásra ; másrészt a jegyzőképzés érdekét is szolgálni kivánja azzal, hogy a szóbanlevő ideiglenes alkalmazásra kizárólagos igényt biztosit azoknak az ifjaknak, a kiknek a községi közigazgatási tanfolyamra való felvételhez szükséges minősítésük van. Viszont természetes, hogy az ily gyakornok segédjegyzőnek sem a hivatali jelleg, sem javadalom szempontjából nem tekinthető, s hogy az e minőségben töltött szolgálat a korpótlékok szempontjából sem jöhet számításba. 9. §. Az 1904 : XI. t.-cz. 11. §-a szerint az államsegély a nyugdíjigény kiszámításánál csak abban az esetben vehető figyelembe, ha az erre vonatkozó vármegyei szabályrendelet megfelelően módosittatik, illetőleg a vármegye közönsége az ez által előálló magasabb nyugdíjak megfelelő fedezéséről gondoskodik. E törvényszakasz szerint tehát a vármegye közönségének akaratára volt bízva, hogy az illetményeknek az a része, a mely az 1904 : XI. t.-cz. rendelkezése értelmében nyújtott állami segélyt terheli, a nyugdíjigény kiszámításánál figyelembe vétetik-e, vagy sem? A törvényjavaslat ezzel szemben kimondja, hogy a nyugdíj kiszabásánál valamennyi jegyzőre és segédjegyzőre nézve olyan összeget kell alapul venni, mint a mely a javaslat 1. és 7. §-ai értelmében legkisebb alapilletmény és korpótlék czímén jár. A javaslat ezzel azonos szabályt állapit meg az összes jegyzőkre, s tekintet nélkül arra, hogy részesülnek-e állami kiegészítésben és korpótlékban, vagy sem, a nyugdíjuk alapjául veendő összeget egységesen szabja meg. Ezt a megoldást a méltányosság kivánja, mert minden közszolgálti alkalmazott joggal igényelheti azt, hogy nyugdíjának kiszabásánál az állására nézve törvényben biztosított illetmények mind figyelembe jöjjenek. Viszont ennél nagyobb összegnek beszámítását, így nevezetesen a községek által esetleg adandó működési pótlékoknak a nyugdíjazásnál való tekintetbevételét nem lehet megengedni, mert a jegyzői nyugdíjak nem a község, hanem a nyugdíjintézmény pénztárát terhelik, s ennélfogva egyes községek, nyugdíjba beszámítható működési pótlék megszavazásával a nélkül, hogy magukra számottevő terhet vállalnának, az ezentúl különben is nagyobb mértékben igénybe veendő nyugdíjalapokat túlságosan megterhelhetnék. A szerzett igén}^eket azonban természetesen nem érinti a javaslat. 10. §. Ennek a §-nak rendelkezése teljesen megegyez az 1904 : XI. t.-cz. 12. §-ának tartalmával. A magánmunkálatok kérdésében e helyütt is utalok az 5. §. indokolásában elmondottakra. Főrendi iromány. XVI. 1910—1915. • 26