Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-637
88 637. szám. A 306. §. a család eltartását illető kötelesség megszegését s több a közrendet sértő cselekményt bünteti. A 42. §. szerint a a bűncselekmény könnyelműségre (Liederlichkeit) vagy munka kerülésre vezethető vissza és a cselekmény miatt legalább négyheti fog ház vagy elzárásbüntetés állapíttatott meg, a törvényben meghatározott esetekben a bíróság a büntetés mellett, vagy ha a büntetés tartama három hónapot meg nem halad, a büntetés helyett a munkaképes elítéltet hat hónaptól három évig terjedő időre doldgkázba utalhatja, feltéve, hogy az intézkedés szükségesnek mutatkozik, hogy az elítéltet ismét rendes és munkás élethez szoktassa Ezen intézkedés alapján a rendőri hatóságnak kell az elítélt elhelyezéséről gondoskodni. Ha az elítélt külföldi, a rendőri hatóság őt a dologházban való elhelyezése mellett vagy a helyett a birodalom területéről kiutasithatia. Ha az elítélt utólag munkaképtelennek bizonyult, a bíróság, amennyiben a dologházat fogház vagy elzárás helyett szabta ki, a fogház vagy elzárás tartamát megállapítja. Ha az elítélt a kiszabott idő felét az intézetben jó magaviselet tanúsításával töltötte, és rendesen dolgozott, a rendőri hatóság ideiglenesen szabadlábra helyezheti. A csavargó életmódból a közbiztonságra háruló veszedelem megelőzése szempontjából figyelmet érdemelnek még a javaslatnak az italmérések látogatását eltiltó (43. §.), úgyszintén a tartózkodó hely megválasztásának korlátozására vonatkozó (53. §.) rendelkezései. Az 1903. évi svájci javaslat 254. cikke előírja, hogy az olyan egyént, aki munkakerülésből vagy léhaságból családja eltartásának kötelezettségét elhanyagolja, a hatóság mindenekelőtt felhívja e kötelesség teljesítésére. Ha a felhívás eredménytelen maradt, az illetőt elzárással büntetik. Ha az elítélt hasonló cselekmény miatt már büntetve volt s büntetésének kiállása óta egy év még nem telt el, a bíróság őt egytől három évig terjedhető időre dologházba vagy iszákosok gyógyintézetébe utalhatja. Az 1908. évi javaslat 264. cikke fenntartja e rendelkezés lényegét, de a cselekmény fogalmi körét kiterjeszti s az eljárást egyszerűbbé és erélyesebbé teszi. Az 1908. javaslat szerint büntetés alá vonható az is, aki a törvénytelen gyermeke tartására a bíróság által megállapított kötelezettséget munkakerülése vagy léhasága miatt nem teljesíti. E javaslat szerint nem kell előzetesen kötelessége teljesítésére felszólítani az illetőt; a cselekmény ily felszólítás nélkül is büntetendő. Végül a dologházba utalásnak az újabb javaslat szerint nem feltétele a visszaesés. A bíróság azt belátása szerint minden munkakerülő vagy léha egyénnel szemben alkalmazhatja, aki e kihágást elkövette. A csavargás és koldulás büntetése s a vele szemben szükséges biztonsági rendszabály alkalmazása tekintetében a két javaslat (az 1903. évi 255. és az 1908. évi 279. czikke) néhány csekélyebb eltéréstől eltekintve, megegyező. Az újabb javaslat szerint elzárással büntetendő, aki vagyontalanul, munkakerülósből az országban csavarog, vagy folytonosan erdőkben, mezőkön, nyilt tereken vagy utcákon kószál ; úgyszintén az, aki munkakerülésből vagy nyerészkedési vágyból koldul, vagy oly gyermekeket vagy más személyeket, akik tőle függnek, koldulni küld.
