Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-636

636 szám 03 gel felruházása pedig azt biztosítja, hogy a kir. ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel kinevezett vezető, ha erre megérett, előmenetelét eddigi működési körében megtalálja és ne legyen kénytelen előmenetele céljából elhagyni azt a működési kört, amelynek betöltésére kiválóan alkalmasnak bizonyult. Nem hagyható továbbá figyelmen kivül a méltányosság szempontja sem, amely amellett szól, hogy az épp oly nehéz, sőt talán még nehezebb munkát végező központi járásbírósági vezető a Budapesten szókelő törvényszéki elnökökkel egy rangban és fizetésben lehessen. A 3. §. arra ad felhatalmazást, hogy a kir. járásbíróságoknak ma háromszáznyolcvanötben megállapított számát háromszázkilencvenre lehessen felemelni. A kir. járásbíróságok hatáskörének kiterjesztése ós a polgári törvényke­zési eljárásban is a szóbeliség és közvetlenség elvének következetes keresztül­vitele folytán ugyanis fokozottabb mértékben szükséges arról gondoskodni, hogy a jogkereső közönség jelentékenyebb időpazarlás ós nagyobb anyagi áldozat nélkül érhesse el illetékes bíróságát. A kir. járásbíróságok mai száma és elhelyezése ennek a szempontnak nem teljesen felel meg. A kir. járásbíróságok száma az 1885. év óta lénye­gesen nem változott, holott ezzel szemben az ország népessége erősen meg­növekedett, különösen egyes községek és városok rohamos fejlődésnek indul­tak, némely vidék lakossága ipartelepeknek létesítése, új művelési ágak meghonosítása, a kereskedelem fellendülése folytán megkétszereződött, úgy, hogy ennek következtében egyrészről egyes, már működő kir. járásbíróságok­nál túlterheltség jelentkezik, másrészről pedig oly helyeken, ahol ma kir. járásbíróság nem működik, ennek hiányát a jogkereső közönség mindinkább súlyosan kénytelen érezni. Ily helyeken kir. járásbíróság felállítása a kincstár anyagi érdekében is áll, mivel ezáltal a bíráknak és a többi igazságügyi alkalmazottaknak ki­szállási költségei, a bűnvádi eljárásban megidézett tanuknak illetményei, a letartóztatottaknak szállítási költségei jelentékenyen csökkenthetők. Emellett a túlterhelt bíróságok helyes igazgatása, a felügyelet gyakor­lása nem csekély nehézségekkel jár, amelyeknek megszüntetése a rendes ügy­menet, végelemzésben tehát a jogszolgáltatás érdeke. A járásbírósági hatáskörnek az új perrendtartásban megvalósuló kiter­jesztése folytán továbbá a kir. járásbíróságok ügyforgalma különösen a nagyobb gócpontokon jelentékenyen meg fog növekedni. Egyes járásbíróságok ebből eredő túlterheltségét lehetőleg meg kell előzni. A beszerzett adatok alapján remény van arra, hogy a jogos igények e téren a járásbíróságok számának emelésével kielégíthetők lesznek. A javaslat értelmében a kir. járásbíróságok számának csak a legmaga­sabb határa volna törvényileg megállapítandó és annak keretén belül a minisz­térium rendelkeznék a mutatkozó szükséghez képest egyes kir. járásbíróságok felállításáról. Ugyanis, bár egyes helyekre nézve kir. járásbíróság felállításá­nak szüksége már ma is megállapítható, valószínűnek látszik, hogy az 1911 : I. törvénycikk életbeléptetését követő időszakban szerzendő gyakorlati tapasztalatok más helyeken is szükségessé tesznek majd ily szervezést, de viszont az sincs kizárva, hogy egyes helyeken a járásbíróság létjogosultsága a> felállítása óta megváltozott viszonyok következtében megszűnik. Nem volna tehát célszerű a létszámot a törvényben akként megállapítani, hogy az a kir. járásbíróságok tényleges számával is szükségképpen azonos legyen, hanem alkalmasabbnak mutatkozik az, ha a törvény csak a létszám keretét hatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom