Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-636

636 szám 03 gel felruházása pedig azt biztosítja, hogy a kir. ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel kinevezett vezető, ha erre megérett, előmenetelét eddigi működési körében megtalálja és ne legyen kénytelen előmenetele céljából elhagyni azt a működési kört, amelynek betöltésére kiválóan alkalmasnak bizonyult. Nem hagyható továbbá figyelmen kivül a méltányosság szempontja sem, amely amellett szól, hogy az épp oly nehéz, sőt talán még nehezebb munkát végező központi járásbírósági vezető a Budapesten szókelő törvényszéki elnökökkel egy rangban és fizetésben lehessen. A 3. §. arra ad felhatalmazást, hogy a kir. járásbíróságoknak ma háromszáznyolcvanötben megállapított számát háromszázkilencvenre lehessen felemelni. A kir. járásbíróságok hatáskörének kiterjesztése ós a polgári törvénykezési eljárásban is a szóbeliség és közvetlenség elvének következetes keresztülvitele folytán ugyanis fokozottabb mértékben szükséges arról gondoskodni, hogy a jogkereső közönség jelentékenyebb időpazarlás ós nagyobb anyagi áldozat nélkül érhesse el illetékes bíróságát. A kir. járásbíróságok mai száma és elhelyezése ennek a szempontnak nem teljesen felel meg. A kir. járásbíróságok száma az 1885. év óta lényegesen nem változott, holott ezzel szemben az ország népessége erősen megnövekedett, különösen egyes községek és városok rohamos fejlődésnek indultak, némely vidék lakossága ipartelepeknek létesítése, új művelési ágak meghonosítása, a kereskedelem fellendülése folytán megkétszereződött, úgy, hogy ennek következtében egyrészről egyes, már működő kir. járásbíróságoknál túlterheltség jelentkezik, másrészről pedig oly helyeken, ahol ma kir. járásbíróság nem működik, ennek hiányát a jogkereső közönség mindinkább súlyosan kénytelen érezni. Ily helyeken kir. járásbíróság felállítása a kincstár anyagi érdekében is áll, mivel ezáltal a bíráknak és a többi igazságügyi alkalmazottaknak kiszállási költségei, a bűnvádi eljárásban megidézett tanuknak illetményei, a letartóztatottaknak szállítási költségei jelentékenyen csökkenthetők. Emellett a túlterhelt bíróságok helyes igazgatása, a felügyelet gyakorlása nem csekély nehézségekkel jár, amelyeknek megszüntetése a rendes ügymenet, végelemzésben tehát a jogszolgáltatás érdeke. A járásbírósági hatáskörnek az új perrendtartásban megvalósuló kiterjesztése folytán továbbá a kir. járásbíróságok ügyforgalma különösen a nagyobb gócpontokon jelentékenyen meg fog növekedni. Egyes járásbíróságok ebből eredő túlterheltségét lehetőleg meg kell előzni. A beszerzett adatok alapján remény van arra, hogy a jogos igények e téren a járásbíróságok számának emelésével kielégíthetők lesznek. A javaslat értelmében a kir. járásbíróságok számának csak a legmagasabb határa volna törvényileg megállapítandó és annak keretén belül a minisztérium rendelkeznék a mutatkozó szükséghez képest egyes kir. járásbíróságok felállításáról. Ugyanis, bár egyes helyekre nézve kir. járásbíróság felállításának szüksége már ma is megállapítható, valószínűnek látszik, hogy az 1911 : I. törvénycikk életbeléptetését követő időszakban szerzendő gyakorlati tapasztalatok más helyeken is szükségessé tesznek majd ily szervezést, de viszont az sincs kizárva, hogy egyes helyeken a járásbíróság létjogosultsága a> felállítása óta megváltozott viszonyok következtében megszűnik. Nem volna tehát célszerű a létszámot a törvényben akként megállapítani, hogy az a kir. járásbíróságok tényleges számával is szükségképpen azonos legyen, hanem alkalmasabbnak mutatkozik az, ha a törvény csak a létszám keretét hatá-