Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-697

G22 697. szám. 2-ik melléklet a 697. számú irományhoz. Indokolás Kézdivásárhelyrol a kir. törvényszéknek Sepsiszentgyörgyre áthelyezése tárgyában készült törvényjavaslathoz. A kir. törvényszéknek Kézdivásárhelyrol Sepsiszentgyörgyre áthelyezé­sét több igazságügyi szempont indokolja. Sepsiszentgyörgy a vármegye székhelye, de székhelye egyszersmind a vármegye területére kiterjedő állami közigazgatási hatóságoknak : a pénz­ügyigazgatóságnak, az állami építészeti hivatalnak, a tanfelügyelősógnek is. Kétségtelen tehát, hogy egyrészt a törvényszék, másrészt e közigazgatási hatóságok között az érintkezés gyorsabb, közvetlenebb és olcsóbb, ha a tör­vénykezési és a közigazgatási szókhely közös. De az is kétségtelen, hog}' ez a közösség előnyös a jogkereső közönségnek is, amely ily módon a külön­böző hatóságok előtti ügyeiben egyúttal járhat el. Földrajzilag is alkalmasabb Sepsiszentgyörgy törvénykezési székhelynek, mert egyrészt közelebb esik Háromszék vármegye gazdaságilag ós kultúrai ­lag fejlettebb nyugati részéhez, másrészt vasúti közlekedése sokkal előnyö­sebb, mint Kézdi vásárhelyé és így Sepsiszentgyörgyöt a jogkereső közön­ség a távolabb eső részekről is könnyebben közelítheti meg. Hozzájárul ehhez, hogy a nagyajtai járás földrajzi fekvésénél fogva ennek a járásnak a lakos­sága Kézdi vásárhellyel csak rendkívül nag 7 kerülővel közlekedhetik, míg Sepsiszentgyörgy a vármegye bármely részéről nagyobb kerülő nélkül meg­közelíthető. Sepsiszentgyörgy fejlettebb vasúti hálózatánál fogva a törvényszék át­helyezése a kincstárnak is előnyére válik, amennyiben a törvényszéki bírák és hivatalnokok kiszállási költségét lényegesen csökkenti és tanudíjak tekin­tetében is megtakarítást jelent. Végül nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy Sepsiszentgyörgy Kézdi vásárhelynél minden tekintetben jóval fejlettebb város és így a szék­helyváltozás az igazságügyi alkalmazottaknak méltányos érdekeit is szolgálja. A törvényjavaslat 1. §-át a fent előadottak indokolják. Minthogy az áthelyezendő törvényszék működését csak megfelelő elő­készítés, építkezés stb. után kezdheti meg, azért kellett a 2. §-ban a szék­hely áthelyezés időpontjának meghatározását az igazság ügyminiszterre bízni. Budapest, 1913. évi június hó 13-án. Dr. Balogh Jenő s. k., m. kir. igazságügy miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom