Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-696

696. szám. 617 II. Különös indokolás. Az 1. §-hoz. A javaslat 1. §-a meghatározza az új rendelkezések rendszeri helyét. Minthogy a 2. §. teljesen felöleli a Btk. 140. §-ának tény áll adékát, indokolt, hogy a 140. £. hatályát veszítse és helyét e javaslat ezen §-a foglalja el. A 3. §. átvesz egyes tényálladéki elemeket a Btk. 173. §-ából, de ennek le^öbb rendelkezését .érintetlenül hagyja. A javaslat ennélfogva a Btk. 173. §-át nem helyezi hatályon kivül, hanem új rendelkezéssel egészíti ki. A javaslat 2. és 3. §-ában előforduló azonos cselekmények büntetése és az azokra vonatkozó hatásköri szabályok tekintetében önként érthetően az a jogelv lesz irányadó, hogy a Btk. 2. §-ában foglalt általános érvényű jogszabály figyelembe vételével az utóbb hozott törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2. §-hoz. 1. A Btk. 140. §-a szerint büntetendő, aki a király ellen sértést követ el. A javaslat 2. §-a szerint ezenfelül az is büntetés alá esik, aki a király tényeit sértő módon bírálja. Mint az általános indokolásban említve volt, az új meghatározás tulaj donképen csak törvényes magyarázata, szabatos kifejtése a Btk. 140. §-ában már meghatározott tényálladéknak. Egyébként az 1848 : III. t.-c. 1 §-ából, mely kimondja, hogy > ő Felségének a királynak személye szent és sérthetetlen«, önként következik, hogy a király tényeit sértő módon bírálat alá vonni nem szabad. A szóval elkövetett királysértés büntetése ugyanaz, mint amelyet a Btk. 140. §-ának első bekezdése megállapít, de hozzájárul még — a cselekmény politikailag veszélyes jellegére való tekintettel — a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. 2. A javaslat 2. §-ának második bekezdése a királysértés minősített esetét határozza meg. Ez a rendelkezés annyiban megegyezik a Btk. 140. $-ának második bekezdésével, hogy a nyomtatvány útján, úgyszintén az irat vagy képes ábrázolat közszemlére tételével elkövetett cselekményeket von különleges büntetés alá. Eltér azonban egymástól a két rendelkezés úgy a szövegezés, mint a minősített cselekmény fogalmi köre tekintetében. Ami a szövegezést illeti, a javaslat az 1880 : XXXVII. t -c. 7. §-át figyelembe véve a »nyomtatvány útján« kifejezéssel a Btk. 140. §-ánál világosabban utal arra, hogy az 1848. évi sajtótörvény felelősségi rendszerét e cselekményre vonatkozóan is fenntartja; mig a következő kifejezés: »irat Főrendi iromány. XfV. 1910-1015, 78