Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-629
54 G29. szám. Szabolcs vármegye alispánja, mint másodfokú rendőri büntető bíróság az első fokon hozott Ítéletet a vonatkozó eljárással együtt megsemmisitette s felhivta a kisvárdai járás főszolgabiráját, hogy ezen kihágási ügyben a további eljárás megindítása" előtt Odescalchi Jenő Zoárd herczeg, mint a főrendiház tagja mentelmi jogának felfüggesztése czéljából az illetékes tiszti főügyész útján megkeresést intéztessen a főrendiházhoz. Az ügy másodfokú tárgyalásánál a nyíregyházai m. kir. államépitószeti hivatal, szakvélemény előterjesztésére hivatván fel, az iratokhoz mellékelt írásbeli jelentésében akként nyilatkozott, hogy az I. fokú Ítélet téves alapon hozatott meg és a kihágás el se követtetett, mert az a tény, hogy az elmarasztalt fél a gőzeke szállítását nem jelentette be előre, semmiféle törvénybe nem ütközik, miután a bejelentési kötelezettséget a törvény csupán fahidakra nézve állapítja meg. Azt pedig, hogy a gőzeke szállítása alkalmával az átázott úttest erősen megrongálódott s az útvonalon lévő betoncső eltörött, az államópitészeti hivatal szintén nem véleményezi kihágásnak, mert ha egy betoncső a gőzeke alatt összetörik, annak csak az lehet az oka, hogy az nem szabványos méretekkel és a közúti forgalom követelményeinek figyelmen kívül hagyásával építtetett, a miért nem a jármű tulajdonosa, hanem az úttulajdonos felelős. Az előadottakból kitűnik, hogy magára a panaszolt cselekménye nézve a törvény intencziójának két ellentétes magyarázata áll szemben egymással. Az egyik az 1890 : 1. t.-cz. 125. §-ának azon általános rendelkezésére hivatkozhatik, mely az úttestnek ós összes tartozékainak úgy szándékos, mint vétkes mulasztásból vagy gondatlanságból származott rongálását kihágásnak minősiti; a másik a törvény 115. §-ának azon rendelkezését tekintheti irányadónak, mely az előzetes bejelentés kötelezettségét nagyobb súlyú gépek szállításánál csak fahidakra vonatkozólag irja elő, s a mely rendelkezés figyelembevételével az adott esetben a vétkes mulasztás vádja nem állhat meg. Minthogy ennek folytán a bizottság nem tartja minden kétséget kizárólag megállapíthatónak a büntetendő cselekmény hiányát s e kérdés eldöntését a bírói mérlegelés körébe tartozónak tekinti, egyébként pedig a mentelmi kereset megfelel az előirt kellékeknek, a mennyiben a mentelmi jog felfüggesztését arra illetékes hatóság kéri ; a tényleges összefüggés a panaszolt cselekmény és az azzal vádolt főrendiházi tag személye közt kétségtelen, zaklatás esete pedig nem látszik fenforogni : a bizottság többsége tisztelettel javasolja az adott esetre nézve Odescalchi Jenő Zoárd herczeg mentelmi jogának felfüggesztését. Budapesten, 1913. évi április hó 30-án. Gr. Bánffy György s. k., Gr. Károlyi Imre s. k. r biz. elnök. biz. jegyző.
