Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-692
692. szám. 593 egész éven át, vagy csak bizonyos időszakokban vagy bizonyos napokon az üzletek már korábban, este 7 és 8, illetőleg 9 óra között megállapítandó időpontban zárassanak, az üzletek nyitása pedig reggeli 5 óránál későbbi időpontban történjék. Vásárok alkalmával az üzletek a vásározás kezdetével egy időben nyithatók. Az üzleti alkalmazottaknak a napi munkaidő befejezte után legalább 11 óráig tartó megszakitás nélküli pihenő időt kell engedni. Az alkalmazottak minimális pihenő idejére, valamint az üzleti zárórára vonatkozó rendelkezések nem nyernek alkalmazást ; 1. a leltározási munkáknál; 2. az üzlet átköltözésénél vagy újonnan való berendezésénél; 3. a vásárok látogatásánál ; 4. oly munkálatoknál, melyeket az árúknak romlástól való megvédése érdekében vagy más kényszerítő szükség esetén haladéktalanul kell végezni ; 5. az elsoroltakon kivül évente legfeljebb 30 napon. A mi ezek után a törvényjavaslat részleteit illeti, a törvényjavaslat 1. §-a, mint az indokolás általános részében is ismertettem, az üzleti zárórát egyelőre csak Budapest székesfőváros területére s az azzal szomszédos Újpest rendezett tanácsú város, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községek területére nézve állapitja meg, mely községek, ha még nincsenek is teljesen összeépítve a székesfővárossal, a különböző közlekedési eszközök segélyével a székesfővárosból oly könnyen elérhetők, hogy a versenyviszonyok egyenlősége érdekében az üzleti záróra s az üzletnyitási időpont ezekben sem lehet más, mint a székesfőváros területén. A versenyviszonyok egyenlőségének megóvása érdekében a törvényjavaslat 1. §-a módot nyújt egyszersmind arra is, hogy a zárórára vonatkozó rendelkezések hatálya szükség esetén a fentebb emiitett községeken kivül a székesfővárossal szomszédos más községek területére is kiterjeszthető legyen. A zárórát magát s ennek kiegészitésekóp az üzletnyitás időpontját a törvényjavaslat a nyilt árusitási üzletek (boltok) két főcsoportjára, egyfelől a túlnyomóan élelmiszerek vagy állami egyedárúsági czikkek árúsitására berendezett s másfelől az összes egyéb czikkek árúsitására berendezett üzletekre nézve eltérően állapitja meg és pedig az előbb emiitett csoportnál a zárórát félórával későbbre, az üzletnyitási időpontot egy órával korábbra teszi, mint az utóbb emiitett csoportnál, ugy hogy mig a nyilt árusitási üzletek általában csak reggeli 6 órától este 8 óráig tarthatók nyitva, addig a túlnyomóan élelmiszerek vagy állami egyedárúsági czikkek árúsitására berendezett üzletek már reggeli 5 órakor nyithatók s csak este 8 és 1 /2 órakor zarándok. Az üzletek utóbbi csoportjára nézve megállapított hosszabb nyitvatartási idő a fogyasztási igényekben leli indokát. Mindezek az itt ismertetett rendelkezések, és pedig vasárnapokon az. 1891 : XIII. törvényczikkben megállapított módosításokkal, a hétnek csak hat napjára vonatkoznak, ellenben eltérő szabályokat állapit meg a törvényjavaslat 1. §-a az üzletek nyitvatartása tekintetében a szombati napokra, a mely napokhoz főkép a következő vasárnapi munkaszünetre való tekintettel különleges üzleti és fogyasztási igények fűződnek. A törvényjavaslat 1. §-a ez okból, figyelemmel az érdekeltség köréből ez irányban fölmerült kívánságokra is, lehetővé teszi az üzleteknek szombaton legkésőbb esti 10 óráig való nyitvatartását, azzal a feltétellel azonban, hogy a mennyivel több ideig kívánja valamely üzlet este az árusítást folytatni, ugyanannyival későbben kell azt ugyané napon megkezdenie. Ezzel a feltétellel a törvényjavaslat az alkalmazottak érdekelt kívánja védeni, a kik munkaidejének tartamát ily módon az árusitási idő esti meghosszabbítása nem érinti. Mig a törvényjavaslat 1. §-a az üzleti zárórát s az üzletnyitás időpontFőrendi iromány. XIV. 1910—1915. 75
