Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-643

643. szám. 197 anyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendel­tetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nél­kül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hid fői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és bol tozatai —- a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egy­általában kivitelre kerülnének — kőből, téglából, vagy portlandcement beton­ból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók ; meg­jegyeztetvén, hogy fatartószerkozetek mellett, pillérek helyett, falazatt lába­zatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaátbidalások tervezésénél és építésénél — különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, vala­mint a hid pálya elrendezését és-szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veen­dők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban, vagv építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megálla­pittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utak­ban, a szükséghez képest, megfelelő számú ós nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkat­részeik anyagnemóre vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mel­lett, egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonat­kozólag előirt feltételek mérvadók ; 0*30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett útáterosztők helyett — alárendelt j elentőségű községi vagy mezei uta­kon — tölgy- vagy vörösfenyőfatömbök is alkalmazhatók. Megjegyeztetik ide­vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) ós egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabvány­tervek mérvadók. Általános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkal­mazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapezölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal­és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizá­rólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapo­zást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan ós akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és tálai viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, A^alamint egyes műtárgyakat ós építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80

Next

/
Oldalképek
Tartalom