Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-640
G40. szám. 135 gyak, épületek es egyéb épitmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az épitósre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni és pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban térj esztendők fel. Az emiitett állam vasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat t artalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (ópitési anyagok ós kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kivánságára, a jótállási határidők alatt szilárdsági szempontból avagy vegyileg az engedélyes költségére, meg vizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alópitménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°/oo-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán általában véve 300 méternél kisebb fólátmérővel nem szabad birniok, kellően indokolt kivételes esetekben azonban 250 méter sugarú kanyarulatok is létesithetők. A 600 méternél kisebb sugarú kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ívek alkalmazandók ; két ellenkező irányú kanyarulat között pedig nem csak az átmenő íveknek, hanem 10 méter hosszú túlemelés nélkül fekvő egyenesnek is el kell férnie, megjegyezvén, hogy a túlemelés kifutásának 1 : 300 arányban kell történnie. Az átmeneti ívek eleje, közepe és vége szilárd karókkal megjelölendő. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olykópen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított iránj^- és lejt viszony oknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 4-0 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 méter magasságig \ x \i vagy l 1 /^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 /* lábas* lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek Megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek,
