Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-640
640. szám. 129 és a szükséghez képest bővíthesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet, illetve a Horvát-Szia von Dalmátországra nézve 1892. évi július hó 2-án 41.215/V. szám alatt (Magyarországi Rendeletek Tára 1892. évfolyam 1533. és következő oldalok) kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve, 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltótelekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométer szelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ininistert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve, ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések ós meglévő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéain és jelzőkészülékein alkaJmázandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasútvonal több posta- ós távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz, a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- ós villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken h riadó vonalhosssza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámraal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda, távbeszélő és villamosjelző berendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasútüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kórt külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét ós ellenőrzését a vaspálya vonal területére Hetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tiisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az áltaFőrendi iromány. XW. 1910—1915. 17
