Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-640

640. szám. 129 és a szükséghez képest bővíthesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelem­ügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet, illetve a Horvát-Szia von ­Dalmátországra nézve 1892. évi július hó 2-án 41.215/V. szám alatt (Magyar­országi Rendeletek Tára 1892. évfolyam 1533. és következő oldalok) kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve, 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alap­ján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltóte­lekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométer szelvé­nyeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmé­ben külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szük­ség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ininistert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve, ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészí­tésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések ós meglévő berendezések bővítése alkalmával a vezeté­ket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéain és jelzőkészülé­kein alkaJmázandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasútvonal több posta- ós távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz, a szó­ban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kap­csán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pálya­udvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- ós villamos berendezések építésével egy­idejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös tám­szerkezeteken h riadó vonalhosssza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámraal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda, távbeszélő és villamosjelző berendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasútüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántávira­tok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kórt külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét ós ellenőrzését a vaspálya vonal területére Hetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tiisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az álta­Főrendi iromány. XW. 1910—1915. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom