Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
587. szám. 85 fiatalkorúnak azt a gondozást, felügyeletet, támogatást irányítást biztosítsa, amelyben a szülőknek kellene a gyermeket részesíteni. A gyermekbíró nem csak incidentaliter intézkedik az eléje kerülő gyermek ügyében, hanem gyám, akire a társadalom reá bizza a gyermek gondozását. Teljesen kifejezésre jut a gyermekbíróság alapgondolatában az északamerikai társadalom optimizmusa, amely a gyermeket, ha rosszat tett, még nem tartja bűntettesnek s feltételezi, hogy a jó befolyás, amelyet a megfelelő nevelés biztosít, a fiatalkorút rendszerint jó útra képes terelni. Nem annyira a javítástól (reformation), mint inkább a neveléstői (formation) várnak hatást s az a fikció, amely a fiatalkorút esetleg 18 éves koráig gyermeknek tekinti, a nevelés lehetőségének a biztosítására szolgál oly esetekben, amelyekben az előrehaladottabb életkor ellenére is a nevelés hiánya és szükségessége megállapítható. Ebből az alapgondolatból önként következik, hogy a gyermekbíróságnak szervezete és eljárásának szabályai lényegesen eltérnek a büntetőbíróságoknak szervezetétől és eljárásától, de következik egyszersmind az is, hogy az eli arás részletei nem oly tagozottak és szabatosan körülírhatók, mint aminő a büntető eljárás fogalmilag lenni szokott. A gyermekbírósági eljárás e szükségszerű alaktalansága némileg megnehezíti annak áttekinthető vá,zlatát is. A bírói szervezet és az eljárási szabályok typikus alakjai már csak azért sem nyerhetnek alkalmazást a gyermekbíróságra, mert ez voltakép összefoglalása a fiatalkorúakra vonatkozó legkülönbözőbb állami és társadalmi jótékonysági törekvéseknek. A gyermekbíró, büntetőbíró és gyámhatóság, a próbárabocsátásnak és a javítóintézeteknek felügyelője, bizalmi férfi és hatóság egy személyben Ha nem is eg} T enrangú, de kiegészítő alkateleme a gyermekbíróságnak a pártfogó tisztviselő, akinek szerepe végigvonul a gyermekbíróság egész működésén a bírói tárgyalás előkészítésétől a határozatok végrehajtásáig. Ez a dualizmus a gyermekbíróság szervezetében majdnem lehetetlenné teszi a szervezeti és eljárási szabályok pragmatikus összeállítását. Végül nem hagyható fig veimen kivül, hogy az egyes államok törvényei eltérő rendelkezéseket foglalnak magukban s így az alábbi áttekintésben csak a typikus szabályok foglalhatók össze a kirívóbb eltérések kiemelésével A fiatalkorúak bűuügyeiben való bíráskodásról ma már 41 állam törvénye rendelkezik, de csak kilenc államban van oly külön e célra szervezett bíróság, amely kizárólag fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozik, míg a legtöbb államban a fiatalkorúak bíróságának jogkörét a törvény egy már meglévő bírói szervezetre (circuit, district vagy county court) ruházta De azokban az állandókban is, amelyek külön gyermekbíróságot ismernek, rendszerint csak oly v árosban vagy kerületben szervezi azt a törvény, amelynek az egyes törvények eltérő rendelkezései szerint 20, 40, 50, 100 vagy 150 ezernél több lakója van, míg kisebb helyeken a békebíró (justice of peace) látja el a gyerniekbírói tisztet. Elismert tény, hogy ezekben az államokban a bírói tisztséggel együtt járó tekintély megkönnyíti a gyermekbírói hivatalra alkalmas e gyéniség kiválasztását, míg abban a nyolc államban, amelyben rendőrbíró szerepel irint a fiatalkorúak bírája, az ellenkező eredményt érik el. Azokban a z államokban, amelyekben a fiatalkorúak bűnügyeinek ellátására külön bíróság nincs szervezve, a bíróság tagjai részint turnusokban szerepelnek mint gyermekbírák, részint a bíróság választás útján jelöli ki őket egy év tartamára. New-Yorkban az első fokú törvényszék bírái négy hónaponként felváltva látják el a gyermekbírói tisztet. Ez a rendelkezés, amely egyáltalában nem felel meg a gyermekbírói állás specializációjának, csak kivételes és után-
