Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-586
36 586. szám. Az 1907. XXVII. törvényczikk rendelkezése szerint pedig a tanítót az állomás helyekre való tekintettel 1.000, 1.100 és 12000 koronás alapfizetés s ezen felül öt évenkint esedékes, hat korpótlék illeti meg. Az I., II., V. és VI. korpótlék évi 200—200, a III. ós IV'. pedig évi 100—100 koronát tesz ki Az egységes fizetés elvének meg valósithatása szempontjából tehát oly megoldást kellett keresnem, a mely nemcsak az illetményeket, hanem a rendszert is oly módon változtassa meg, hogy az alapfizetés ós korpótlók közötti különbség megszűnjék, az alapfizetés és korpótlék helyébe pedig az uj fizetés lépjen. Ezt a megoldást szolgálja a jelen törvényjavaslat, a mely tulajdonkópen az 1907. XXVII. törvényczikknek novelláris megváltoztatása, s a mely az idézett törvénynek a nemzeti népoktatást biztosifcó részét érintetlenül hagyja, s annak csupán az illetményeket szabályozó rendelkezéseit módositja. A jelen törvényjavaslat egyik sarkpontja tehát, hogy megszünteti az alapfizetés és korpótlék kombinalt rendszerét, és a tanitói illetmények megállapításánál, az állami tanítókéhoz, illetve állami tisztviselők illetménymegállapításához hasonlóan, az 1893. évi IV. törvónyczikkben megállapított illetményrendszert alkalmazza, fizetési osztályokkal ós fizetési fokozatokkal. Ily módon, vagyis az egységes fizetési elv megállapítása folytán szüntethettem meg kitűzött czélomhoz képest az állami ós nem állami tanitók fizetésének rendszere között levő különbséget és csak ezzel a rendszerrel vált lehetővé az, hogy az állami és nem állami tanitók kezdő és végső fizetése egyenlő legyen. Nevezetesen, amíg ;iz 1907. XXVI. és XXVII. törvény czikkek alapján elérhető végső fizetések között 400 korona különbség van, addig a javaslat a végső fizetést az állami és nem állami tanítóknál egyaránt 3.200, a tanítónőknél pedig 3.000 koronában állapítja meg. Az állami és a községi ós hitfelekezeti tanitók fizetése között csak annyi eltérés marad jelen javaslatom szerint, hogy a harmadik fizetési osztályban a községi és hitfelekezeti tanitók, nem úgy, mint az állami tanitók 4—4, évenkint, hanem 5—5 évenkint lépnek a magasabb fizetési fokozatba; és ehhez képest a II. fizetési osztályba csak a III. fizetési osztályban eltöltött 16 évi szolgálati idő leheltével, tehát három évvel később léptethetők elő, az államiakhoz képest. Ennek a rendelkezésnek hatását mutatja az alábbi összehasonlító kimutatás, mely az állami ós nem állami elemi népiskolai tanitók és tanítónők fizetési osztályait, fokozatait és az ezekkel kapcsolatos fizetési összegeket a szolgálati évekhez viszonyítva tünteti fel.
