Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-588
168 588. szám. Az I, II. és IV. osztályú kereseti adónak, továbbá a tőkekamat-és járadékadónak, valamint az általános jövedelmi pótadónak —és természetesen a hadmentességi díjnak is — mérve ellen irányuló jogorvoslatra nó.^.ve azonban már a közadók kezeléséről szóló új törvény rendelkezései nyernek alkalmazást s így ezekben az ügyekben a felebbezósi határidő az adóív kézbesítésétől számítandó és mint felebbezési hatóság, a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. Ellenben a bizottságilag kivetendő három adónemnél, névszerint: a III. osztályú kereseti adónál, továbbá a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál, valamint a bányaadónál az adó mérve ellen irányuló jogorvoslat és az ezzel kapcsolatos egész eljárás csakis a közadók kezeléséről szóló régi törvény vonatkozó rendelkezései szerint történhetik, mert a bizottságilag megállapítandó adónemekre vonatkozó felebbezósi eljárást — tekintettel az 1909. évi X. törvénycikk 54 -61. §-aira — a közadók kezeléséről szóló új törvény nem is tartalmazza. Az I. osztályú kereseti adót, mint amely adórész az nj adórendszerben nem foglalna helyet, a közadók kezeléséről szóló új törvény természetesen nem ismeri s ezért az I. osztályú kereseti adónak kivételes esedékességére éfl késedelmi kamatmentes befizetésére nézve az 1883. évi XLIV. törvénycikk 40. és 41. §-aiban foglalt rendelkezéseket továbbra is érvényben kell tartani. A közadók kezeléséről szóló új törvénynek, valamint az ezt módosító kiegészítő adónovellának (1912. évi LUI. t. c.) érvényben hagyott határozatai csak úgy hozhatók összhangzásba a törvényhozás további rendelkezéséig még érvényben maradó régi adótörvényeinkkel, ha mindannyiszor, amikor a közadók kezeléséről szóló új törvények az egyenes-adóreformban létesülő új adónemekre hivatkozva tartalmaznak rendelkezéseket, ezek a rendelkezések értelemszerűen a megfelelő régi adónemekre alkalmaztatnak. így pl. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alatt a nyilvános számadásra, kötelezett vállalatok és egyletek adóját, esetleg a bányaadót, az általános kereseti adó alatta keresetadó megfelelő osztályát, illetőleg a bányaadót, a jövedelemadó alatt a keresetadó I., illetve IV. osztályát, illetőleg az általános jövedelmi pótadót kell érteni. Eszerint például az 1909. évi XI. törvénycikk 52. §-ának az a kijelentése, hogy »a fizetés vagy a fizetés természetével biró egyéb illetmény, a nyugdíj vagy ily természetű egyéb ellátás azoknál, akik jövedelemadót fizetnek, a jövedelemadó-törvény 67. §-ában említett jövedelemadó és az erre nehezedő adópótlékok . . . erejéig korlátlanul lefoglalható« értelemszerűen a IV. osztályú kereseti adót* fizetőknek IV. osztályú kereseti adójára és az erre nehezedő adópótlékokra (az általános jövedelmi pótadóra, az országos betegápolási pótadóra stb.) alkalmazandó. Hogy ily módon az összhang az átmenetileg még érvényben maradó régi adótörvényeink és a közadók kezeléséről szóló új törvények közt létesíthető legyen, s hogy a bíróságok esetleges különböző felfogása következtében jogbizonytalanság ne álljon be a tekintetben, hogy mi az érvényes jogszabály, a törvényjavaslat 2. §-ának utolsó bekezdése felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy ez irányban az ismertetett alapelveknek megfelelően részletesen intézkedhessek és a fentiek értelmében érvényben maradó törvényes rendelkezéseket s az azok végrehajtása iránt szükséges intézkedéseket hivatalos összeállítás alakjában kiadja és közzétegye.
